Még semmi sem biztos, de talán a huszonnégy. Mármint a jövőben ennyi tagja lenne az ENSZ Biztonsági Tanácsának. Ám a világszervezet főtitkára által felkért nemzetközi tanácsadó testület nem tudott megállapodni, hogy miképpen adjanak még kilenc országot a jelenlegi tizenöthöz, ezért két verziót is Kofi Annan elé terjesztett. Az egyik szerint az eddigi öt - Egyesült Államok, Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Oroszország - mellé hat új állandó tag járulna. A legjobb esélye Brazíliának, Egyiptomnak, Indiának, Japánnak, Németországnak és a Nigéria-Dél-afrikai Köztársaság mérkőzés győztesének van. A vétójog azonban megmaradna az ötök kiváltsága, míg a nem állandó tagok számát tízről tizenháromra emelnék. A másik változat nyolc országnak adna "félállandó", azaz négyévente szavazással megújítandó státust.

Ha a tizenhat tagú "vének tanácsa" sem tudott egyértelmű javaslattal előállni, elképzelhető, mekkora lesz a vita az egyes országok között. A volt thaiföldi kormányfő, Anand Panyarachun által vezetett testületben többek között ott volt Brent Scowcroft volt fehérházi nemzetbiztonsági tanácsadó, Jevgenyij Primakov volt orosz miniszterelnök, Csian Csi-csen korábbi kínai külügyminiszter és az egyiptomi Amr Musza, az Arab Liga főtitkára.

A 95 oldalas jelentés 101 pontja közül az ENSZ-főtitkár sokat maga is végrehajthat. Más javaslatok megvalósításához viszont a tagállamok kétharmados többsége, és az öt állandó BT-tag vétójának hiánya kell. Az Egyesült Államok nyilvánosan eddig csupán Japán állandó BT-tagságát támogatta - erősítette meg szerdai sajtóértekezletén az amerikai külügyminisztérium szóvivője, akinek csak hosszas szócsatában sikerült elkerülnie, hogy állást kelljen foglalnia az erről folyó német-olasz vitában. Berlin magának igényli az egyik új állandó BT-tagságot, míg Róma azt szeretné, ha az Európai Unió kapná a helyet, így az olasz befolyás is érvényesülne.

A Biztonsági Tanács összetételénél nem kevésbé kényes kérdés, miként lehet összehangolni az Egyesült Államok szuperhatalmi státusát a többi nemzet érdekeivel. Az amerikai külügyi szóvivő első olvasatban kedvezőnek nyilvánította, hogy a javaslatok szerinte érintetlenül hagyják a nemzetek önvédelmének jogát, vagyis lehetővé teszik az irakihoz hasonló "megelőző csapást". A lapok azonban másként értelmezik a vonatkozó passzust. A megelőző csapáshoz egyértelmű BT-felhatalmazás kell, az egyoldalú lépés elfogadhatatlan, hiszen akkor minden ország előtt megnyílna ez a lehetőség.

Érdekesnek ígérkezik annak eldöntése, mi is a terrorizmus. A javaslat szerint a terrorcselekmény "halál vagy súlyos testi sérülés okozása civileknek és a harcokban részt nem vevőknek, amelynek jellegénél fogva az a célja, hogy megfélemlítse a lakosságot, vagy arra kényszerítsen egy kormányt vagy nemzetközi szervezetet, hogy valamit megtegyen, vagy tartózkodjék valaminek a megtételétől". Félreérthetetlenül Izraelre utal az ajánlás, amikor külön kitér arra, hogy a katonai megszállás önmagában nem igazolja civilek meggyilkolását.

A dokumentum alapján a főtitkárnak márciusban kell összeállítania saját jelentését, majd a nyolc-tíz fő kérdés listáját. A jelentés közzétételéhez időzítve tovább tombol a Kofi Annan személye körüli botrány. Norm Coleman szenátor, az amerikai törvényhozás vizsgálóbizottságának elnöke szerdán a főtitkár lemondását követelte, amiért irányítása alatt Szaddám Huszein az "olajért élelmiszert"-program keretében összesen 21,3 milliárd dollár illegális bevételre tehetett szert. Annant egyelőre senki sem vádolja korrupcióval, és az amerikai külügyi szóvivő szerint példásan együttműködik a vizsgálattal.

Kofi Annan ENSZ-fõtitkár egy New York-i fórumon