"Meglehetősen nagy vihart kavart Szegeden, amikor áprilisban nyilvánosságra került az önkormányzat azon elgondolása, hogy a tulajdonában lévő két kórház és egy szakrendelő intézet üzemeltetésére pályázatot ír ki. Már a pályázat megjelenésének idején is - Szegeden és az egészségügy-szervezéssel hivatásszerűen foglalkozók körében - elterjedt az a vélekedés, hogy az üzlet "előre le van vajazva", felesleges nagyobb energiát fordítani tervkészítésre, hiszen a jövendőbeli nyertes úgyis ott várakozik a háttérben, s a mostani fejlemények nem is cáfoltak rá erre a megérzésre." (�)

"A 300 ezer forintos pályázati dokumentációt 11-en vették meg, végül közülük csak öten adták be ajánlatukat a polgármesteri hivatalba. Két pályaművet - az egyiket a Siemens Rt. jegyezte - formai hibára való hivatkozással elutasítottak." (�) A többség Bartha László - orvosból lett - fideszes polgármester javaslatát támogatta: a november végi közgyűlés elé a Fuziomed pályázatát terjesszék, mint egyetlent, amelyről további tárgyalást kell folytatni." (�) "A cég vezetője Bozó Attila, akit a szegediek Bartha László egykori egyetemi évfolyamtársaként és barátjaként ismernek, s aki korábban a gyógyszer-nagykereskedő Hungaropharma Rt. orvoslátogatójaként tevékenykedett."

(Heti Világgazdaság, 2000. november 11.)

"Néhány hónapja még a Miniszterelnöki Hivatal meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár jelentgette föl a kiskunhalasi kórházat. A vád: jogellenes privatizáció. Úgy tűnt, a halasi kórházi szappanoperának sohasem lesz vége, aztán egyik napról a másikra egyszer csak elcsendesedett az ügyet görgető kiskunhalasi képviselő asszony. Nem sokkal később pedig kiderült, hogy a szegedi, fideszes vezetésű önkormányzat privatizálni kívánja a járó- és fekvőbeteg-ellátást. Bár formailag nem egészen így hívják, Kiskunhalason gyakorlatilag MSZP-SZDSZ koalíció vezeti a várost. Itt a kormánypártok helyi szervezetei állították, hogy az intézmény átalakítása, racionalizálása azért törvénytelen, mert akik végrehajtották, nem várták meg, amíg az országgyűlés törvényt alkot az egészségügy privatizációjáról. Szegeden ugyanezt az MSZP-s és SZDSZ-es ellenzék hányta a fideszes városvezetők szemére. A megtámadottak mindkét helyen azzal védekeztek: valóban nincs törvény, amely a kórházi privatizációt szabályozná, de olyan sincs, amelyik megtiltaná - így tehát nem történt törvénysértés, mert nincs mit megsérteni."

(Népszabadság, 2000. május 31.)

"Kérdés: Napjainkban többféle egészségügyi privatizációs folyamat is zajlik az országban. Melyeket támogatja, illetve melyeket ellenzi ezek közül a szakminisztérium?

Mikola István egészségügyi miniszter: (�) Vannak kísérletek a fekvőbeteg-ellátás privatizációjára is. Ilyenek például a kiskunhalasi és a szegedi próbálkozások, amelyek mindegyikét jól ismerem, hiszen mindkét helyszínen többször is jártam, tájékozódtam a folyamatokról. A szegedit ígéretes modellkísérletnek tartom. A kiskunhalasi átalakulás egyelőre megtorpant, mert az üzemeltető az új tulajdonosi szerkezetben nem tudta biztosítani a minimális működtetési feltételeket. Emiatt nem adtuk meg neki a működési engedélyt, hangsúlyozom azonban, hogy ez Kiskunhalason sem jelent végleges elutasítást. Most gondolják újra a kórházi struktúrát, egy mátrix rendszerben való működtetést terveznek.

- Csakhogy nincs törvény, amely alapján a fekvőbeteg-ellátás privatizációját meg lehetne valósítani.

- Valóban létezik egyfajta elvárás a tárca felé, hogy csináljunk egy jogszabályt, és abban mindent aprólékosan szabályozzunk le már jó előre, és csak utána kezdődhessen a privatizáció. Nos, erről elég határozott álláspontom van: szó sem lehet róla. A folyamatnak véleményem szerint éppen ellenkezőleg kell zajlania: először a bátrak alakítsák ki a működőképes modelleket, és a jogszabálynak majd a sikeres modellkísérletek eredményeire épülve kell kodifikálnia a változásokat."

(Népszabadság, 2001. június 11.)

"Hiába a tiltakozás, nem áll le a szegedi egészségügyi magánosítás" "Mikola István egészségügyi miniszter újságírói kérdésre a napokban Makón erősítette meg, hogy a minisztérium támogatja a szegedi önkormányzat privatizációs elképzeléseit."

(Népszabadság 2001. július 24.)

"A kritikákra válaszul nemrég nyilvánosságra hozták, hogy kibővült a Fuziomed Kft. tulajdonosi köre. Szerepet kapott benne egyebek közt a Diagnosticum Rt., amelynek fő tulajdonosa Kékessy Dezső, a jelenlegi párizsi magyar nagykövet, a miniszterelnöki család barátja, akinek Lévai Anikóval - Orbán Viktor miniszterelnök feleségével - közös borászati cége is van a Hegyalján. A nagykövet jelenleg nem tagja a Diagnosticum Rt. vezetésének, lánya, dr. Catherine Kékessy azonban igen. A szegedi ellenzék szerint valószínűleg azért akarják mindenáron, még a választások előtt keresztülvinni a szegedi egészségügyi intézmények privatizációját, mert a legmagasabb körökből kapnak hozzá politikai támogatást. (�) Információink szerint a Fidesz többségű szegedi önkormányzat szeptember 7-i ülésén fog dönteni arról, hogy az időközben létrehozandó vagyonkezelő részvénytársasággal, illetve az annak alárendelt kht.-val megkösse a szerződést."

(Népszabadság 2001. augusztus 25.)

"Cikkünk nyomdába adása előtt kiderült, hogy Mikola István egészségügyi miniszter és Bartha László szegedi polgármester megegyezett a szegedi önkormányzati döntés elhalasztásában. A "megegyezés" valószínűleg a miniszter nyomására jöhetett létre, hiszen a szegedi polgármester a korábban tervezett szeptember 7. helyett augusztus 31-ére hozatta előre a képviselő-testület ülését, hogy minél előbb döntésre vigye az ügyet."

(Népszabadság 2001. szeptember 1.)

"Nem kaphat tulajdont a Fuziomed Kft. a szegedi járó- és fekvőbeteg-ellátás privatizációja során, mert a készülő kórháztörvény tervezetének újabb változatába belekerült: fővállalkozóként nem vehet részt a magánításban gyógyszeripari vagy orvostechnikai cég. Mindezt Bartha László szegedi polgármester hétfőn úgy jelentette be: a szegedi egészségügyi intézményeket ebben az önkormányzati ciklusban már akkor sem privatizálják, ha erre a decemberben elfogadni tervezett kórháztörvény lehetőséget ad."

(Népszabadság 2001. november 27.)

"Noha nem egy szereplő van a piacon, de a koncentrációval egyre nő a monopolhelyzet esélye: kialakul egy megalabor, és aki azt elfoglalja, egyben monopolhelyzetet is szerez. A Diagnosticum Rt. most is jó helyzetben van, noha most azok dönthetnek mellette, akik ellenzékből hevesen tiltakoztak ellene.

- A Diagnosticum Rt. az ország egyik legnagyobb labordiagnosztikai cége - mondja dr. Gaál István (a szegedi járóbeteg-szakrendelő vezetője) -, a magyar egészségügy 60-70 százalékával kapcsolata van, nekünk is vagy tíz éve beszállítónk. A nagy beszállítók adhatnak nagy kedvezményeket: 800 millió forintnak az 5 százaléka is 40 millió - igazából ennek kellene számítania. Korábban ez is számított, míg nem volt ilyen felfűtött a politikai hangulat.

Az biztos, hogy a korábbi híresztelésekkel szemben nem lesz privatizáció: ezt a mostani kórháztörvény megakadályozza, mivel nemrég nagy összegű címzett támogatást kapott mind a kórház, mind a rendelőintézet. Vannak, akik szerint így még jobb a beszállítóknak: anélkül szerezhetnek hatalmas piacokat, hogy komoly befektetéseket tennének, és vállalnák az intézményfenntartás gondját."

(Népszabadság 2003. október 4.)

Válogatta: Tanács István