- Mi volt a legfontosabb oka annak, hogy a kelták az időszámításunk kezdete előtti első évezred derekán Itália meg Közép-Európának a Kárpát-medencét is magában foglaló térségei felé kezdtek terjeszkedni?

- A korabeli görög és latin források egy barbárnak, kegyetlennek tartott nép mohó kincsszerzési vágyában vélték megtalálni a magyarázatot. Csak a legutóbbi fél évszázad régészeti leletei és elemzései változtattak ezen az elfogult képen. A valódi ok a keltáknak a mai Franciaország és Csehország területén bekövetkezett túlnépesedése volt. A fiatalabbak szülőföldjük elhagyására kényszerültek. És mert az addigiaknál sokkal jobb vasfegyvereikkel felülmúlták a kortárs seregeket, ezt meg is tehették.

- Milyen ellenállással találkoztak a Kárpát-medencében?

- A kelták előtt itt nem létezett erős, konszolidált állam, így nem is volt szükség számottevő összecsapásokra. Az érkezőknek jutott elegendő terület életmódjuk, gazdasági tevékenységük folytatására. Gyorsan végbement az őslakosokkal való kulturális keveredésük. Kultúrán értve az anyagi kultúrát is: a kelták majdnem acél keménységű vasból kovácsolták a szerszámaikat. A fejszét, a reszelőt, a harapófogót, a sarlót, a kaszát, az ekék vaspapucsát. Formájukat tekintve alig különböztek a még a XIX. században is használtaktól. Írott források és római domborművek bizonysága szerint volt aratógépük. A lovak rudak közé fogva tolták azt a kétkerekű szerkezetet, aminek az elején éles kések vágták a gabonát. És a vasművesség kelta újításai hamarosan elterjedtek a velük együtt élők, majd a szomszédos népek körében. Olyannyira, hogy az időszámításunk kezdete körüli évtizedekben a római seregek és a dákok államának csapatai éppen a tőlük átvett vasfegyverekkel győzedelmeskedtek fölöttük. Igaz, sikereikben annak is része volt, hogy a kelták nem lépték át az államalapításhoz szükséges akarat küszöbét, sőt bizonyos törzseik éppen a rómaiak és a dákok oldalán indultak csatába.

- Mi lett a vesztes kelták sorsa a Kárpát-medencében?

- A rómaiak a győzelmeik után sem háborgatták őket, így a "legyőzöttek" - néhány római szokás átvételével - tovább élhették addigi életüket. Latin feliratokban jó néhány kelta személynevet találni. Később azonban, a germán törzsek betörései utáni népességcserék és nyilvánvalóan asszimilációs folyamatok következtében, önálló népként eltűntek e táj történelméből. Az időszámításunk kezdete utáni II. századtól már a temetőkben sem találunk tisztán kelta emlékeket. A technikai hagyományuk - a fejlett vasművesség - azonban beleépült Európa kulturális örökségébe.

--------------------------------------------------------------------------------------------

A november 29-i előadás helye és ideje: Műszaki Egyetem, B28-as, Kozma László nagyelőadó, Magyar Tudósok körútja 2., 19.30; www.mindentudas.hu