Budapest 2002 decemberében nyerte el a 2006-os felnőtt úszó Európa-bajnokság megrendezésének jogát. Miután a fővárosnak akkor sem volt - ma sincs - a nemzetközi szabványoknak megfelelő uszodája, az első perctől világos volt, hogy vagy egy már meglévőt kell rekonstruálni, vagy újat építeni. Ennek - a jelen tervek szerint - a Margitsziget zöldterületének három hektárja - harmincezer négyzetméter - látná kárát. Többek között.

A történet tavaly májusban, és egyáltalán nem a Margitszigettel kezdődött. A kormány ekkor határozott arról, hogy az új medencekomplexumot a lágymányosi ELTE-épületek mellett építik fel. A terveken zöldmezős beruházásnak feltüntetett helyszínről azonban kiderült, hogy ott egyetemi sportpályák működnek. Ennek ellenére az ELTE - a gazdasági főigazgató, Rák György szerint - hajlandó lett volna elköltözni. Azt kérte volna cserébe, hogy az uszoda üzemeltetési költségeit ne az egyetem nyakába varrják, illetve hogy kapjanak a közelben hasonló, sportolásra alkalmas területet. E beruházás összege hét-nyolcmilliárd forint lett volna, amelyről a büdzsé külön keretösszegben gondoskodott. Egészen addig, amíg a pénz tavasszal - a minisztériumi megszorító intézkedések következtében - nem apadt kétmilliárd forintra.

Ott állt tehát a sporttárca kétmilliárd forinttal a zsebében, és azon tűnődött, hová tegye az úszó Eb-t. Az óra pedig vészes gyorsasággal ketyeg, hiszen a nemzetközi szabályok szerint a világversenyt megelőző évben (2005-ben) az Eb-helyszínen próbaversenyt kell rendezni.

Szóba került a Kőér utcai uszoda "nemzetközi szabványosítása". Anélkül, hogy a Bp. Spartacus otthona hivatalosan is versenyben lett volna, a közelmúltban valóban átesett egy jelentősebb rekonstrukción. De az uszoda falainak megbontása, vagyis a 33 méteres medence 50-esre "nyújtása" (plusz egy másik létesítése) nem szerepelt az átalakításban. (Információink szerint az "otthonos, családias" hangulat megőrzéséért síkraszálló, a bővítést ellenző edzők - eredményes - lobbizásának köszönhetően. Dacára annak, hogy a Magyar Úszó Szövetség - honlapjának tájékoztatása szerint - a Bp. Spartacus Kőér utcai fedett uszodájának bővítését és rekonstrukcióját halaszthatatlannak nevezi. "Az úszáson kívül, figyelembe véve a magyar vízilabda erejét és érdekeit, szükségszerű a jelenlegi 33 méteres medence 50 méteressé alakítása, legalább 4-5000 nézőt befogadó lelátókkal.")

Miután az akkor még Gyurcsány Ferenc által vezetett sporttárca a lágymányosi és a Kőér utcai helyszínekkel kudarcot vallott, nem bíbelődött tovább, hanem a Magyar Úszó Szövetség elnökével, Gyárfás Tamással karöltve rábökött a Hajós Alfréd Uszoda melletti pénzügyminisztériumi teniszpályákra. Hozzácsapva az építkezés területéhez ötezer négyzetméter parkot.

A Margit-sziget kezeléséért felelős XIII. kerületi önkormányzat első lépésben feloldotta a változtatási tilalmat a létesítményfejlesztés területére. Zöld utat adva magának ezzel az építési engedély kiadásához. Anélkül, hogy erre felhatalmazása lett volna, mert a Fővárosi Közgyűlés hivatott az általa 1998-ban védetté nyilvánított közparkot - vagy annak egy részét - a létesítmény felhúzásához szükséges "városi parkká" átminősíteni. Ez a Környezetvédelmi Szakmai Fórum jegyzőkönyve szerint július 19-én történt. A törvénytelen lépésre egy héttel később nyolc zöldszervezet (a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Közlekedési Klub, a Parlagfűmentes Magyarországért Mozgalom, a Terézvárosi Zöld Kör, a Védegylet, a Zöld Fiatalok és a Zöld Gömb SK) közleményben reagált. Nemcsak az önkormányzat jogszerűtlen intézkedését kifogásolták, hanem hangot adtak félelmüknek is, hogy az újabb létesítménnyel és az azzal járó forgalomnövekedéssel a Margit-sziget veszíteni fog rekreációs jellegéből.

Ehhez jött a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Felügyelet augusztus 10-én kelt állásfoglalása, amely szerint a tervezett új út, parkoló és hajókikötő veszélyeztetné a sziget ivóvízbázisait. A felügyelet a Nemzeti Sportuszoda bővítését nem fogadta el. Hasonló - máig érvényben lévő - határozatot hozott három nappal később a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség. Az indoklásban az áll, hogy, az uszoda nagy mennyiségű szennyvízének elvezetése nem megoldott, és a vízvédelmi szempontok is sérülnének. (A Fővárosi Vízművek nem volt ilyen kényes: októberben úgy döntött, hogy "önként" betömi azt az építkezés útjában álló ivóvízkutat, amely 16 ezer lakos vízigényét látja el. Ezt a kutat nyáron "nélkülözhetetlennek" tartotta.)

A kifogások ellenére október 30-án a szövetség olimpikonokkal és Gyurcsány miniszterelnökkel látványos faültetési akciót szervezett. Tették mindezt azért - forrás Görözdi György, a sporttárca miniszteri biztosa -, hogy pótolják azt a "félszáz beteg, vágásérett, allergén nyárfát", amely jelenleg a létesítmény bővítésének útjában áll.

Néhány napja közéleti- és magánszemélyek a miniszterelnökhöz címzett nyílt levélben tiltakoztak a bővítés ellen, kifogásolva annak a környezetre és a vízbázisra gyakorolt hatását.

A sporttárca azt állítja, hogy infrastrukturális, műszaki és területi - azaz költséghatékonysági - szempontok alapján a Hajós Alfréd Uszoda "tágítása" a legkedvezőbb. A terület műemléki feltárása - amelyet Görözdi biztos októberre ígért - ennek ellenére, a hatályos építési engedély hiányában, még nem történt meg. A kérelem benyújtásához szükséges tulajdonosi hozzájárulást a fővárosi önkormányzat a mai napig nem adta ki. A miniszteri biztostól azt a tájékoztatást kaptuk: "minden rendben lesz".

Orosházi Csilla

Félreértették a szavaimat, szó sincs arról, hogy a 2009-es világbajnokság megrendezéséhez újabb Margitszigeti területekre lenne szükség - reagált a lapunkban korábban megjelent információra Gyárfás Tamás, a Magyar Úszó Szövetség elnöke. Elmondta: a pályázatot be sem nyújtották, annak beadási határideje 2005. január 31., a vb helyszínéről jövő májusban dönt az arra illetékes testület. "Arról ellenben már határoztunk, hogy a számunkra pozitív elbírálás esetén nem a Hajós Alfréd Uszodát bővítjük tovább, hanem a szomszédos, hajdani Úttörőstadion területén állítanánk föl tízpályás, úgynevezett mobil medencét, amelyet az esemény idejére bérelnénk, köré pedig ideiglenes, az előírásoknak megfelelő, tizenhatezer néző befogadására alkalmas lelátó épülne; a főtribün természetesen a stadion jelenlegi betonkaréja lenne" - nyilatkozta Gyárfás. (Munkatásunktól)

Fogyatkozó parkok

A Magyar Tudományos Akadémia Földrajztani Intézetének a kilencvenes évek közepén végzett felmérése szerint a Budapestre látogató turisták többsége a parkok csekély számát és ápolatlanságát kifogásolta. Akkoriban az egy fővárosi lakosra jutó zöldterület aránya 16 négyzetméter volt. Mostanra azonban - dacára annak, hogy Magyarország május óta az Európai Unió tagja, amelynek ajánlása szerint 21 négyzetméternyi zöld illeti meg a szövetséghez tartozó állampolgárokat -, az egy főre jutó zöldterület 11 négyzetméterre csökkent.