A múlt héten lehűtött piaci várakozásoknak megfelelően 0,5 százalékpontot engedett a térségi összehasonlításban is magas kamatból a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amely tegnapi ülésén úgy találta, hogy az infláció kedvező alakulása és a jelenlegi nemzetközi pénzügyi környezet tette lehetővé a döntést. Az ülést követő sajtóértekezletén Járai Zsigmond jegybankelnök kérdésekre válaszolva elárulta, hogy nulla és 0,75 százalékpontos csökkentés mellett hangzottak el érvek a tanács megbeszélésén. Az egy százalékpontos mérséklés eshetőségét csak annyiban említették, hogy a piac a múlt hét elején még ennyit várt. Ám a jegybankelnök erre akkor úgy reagált, hogy a gyors kamatvágás esetén "összedőlne a forint". Most is azt fejtegette: a túlzott monetáris lazítás üzenete az lett volna, hogy az MNB magasabb inflációt is eltűr. S félő lett volna, hogy ellenőrizhetetlen folyamatok indulnak be. Így, bár nagy vita volt, Járai szerint teljes egyetértésben született a döntés.

Újságírói érdeklődésre ugyanakkor Járai úgy fogalmazott, nehéz lenne megmondani, mi a túlzott lazítás, s mik lennének az ellenőrizhetetlen folyamatok.

A döntés bejelentése után - mint várható volt - megint erősödött a magyar valuta, amely a múlt hét eleji 243 forintos euróárfolyamról 248-ig gyengült péntekre Járai szóbeli beavatkozása nyomán, majd tegnap délután 246-ig erősödött. Járai elutasította azokat a találgatásokat, hogy a forint egészen a sáv széléig, azaz a 240-es euróárfolyamig erősödhetne, mert a befektetők már tudják, hogy nincs lehetőség a sáv mozgatására.

Az elemzők egyébként újabb fél százalékpontos kamatcsökkentésre számítanak a monetáris tanács december 20-i ülésén, de jövőre összesen csak egy százalékpontra, majd fokozatos, de lassú mérséklésre. Ennek fényében lehet számítani a forintban elhelyezett betétek és felvett hitelek kamatainak csökkenésére.

A monetáris tanács tegnap fontosnak tartotta kiemelni közleményében azt a tényt, hogy a hosszabb lejáratú állampapírok iránt élénkül a kereslet. Ez annyiban érdekes, hogy az ugyancsak tegnap közzétett jegybanki inflációs jelentés erre nem utal. Bár a monetáris tanács és az MNB szakértőinek véleménye igen közel áll egymáshoz a gazdaság teljesítményének megítélésében, a testület tagjai árnyaltabban fogalmaznak az állandó vitákat keltő államháztartási hiányról is.

A közlemény és a tanulmány egyaránt leszögezi, hogy a gazdaság az idén négy, jövőre 3,7, 2006-ban 3,6 százalékkal bővülhet, mérséklődő lakossági fogyasztás, visszafogottabb béremelkedés, megugró export, szerényen javuló kereskedelmi és folyó fizetési mérleg mellett. Az infláció az idei év végi 5,9 százalék után 2005 végén 4,4, 2006 decemberében 3,9 százalék lesz. Ez magasabb, mint a négy, illetve 3,5 százalékos cél. A tanács szerint azonban minimális az eltérés.

Ami a költségvetést illeti, erre az évre a GDP arányában 5,6 százalékos hiányt jelez előre a jegybank - szemben a kormány 5-5,3 százalékos prognózisával -, s úgy véli, hogy 2005-ben is 5,5 százalékos lesz a deficit. A kormány 4,7 százalékot vár. Ez nem játék a számokkal, hanem az euró bevezetése felé vezető út kijelölése, s voltaképpen e célok teljesítésétől is függ a magyar gazdaság megítélése. A tanács tagjai azt hangoztatták, a jelenlegi költségvetési javaslatok és adótörvények nem biztosítják, hogy a korábban kijelölt pályán alakuljon a deficit, ezért további erőfeszítésre lesz szükség a hiány csökkentésére.

A monetáris tanács tegnapi ülésén részt vett Draskovics Tibor pénzügyminiszter, aki tájékoztatást adott az államháztartásról, illetve a jegybanktörvény módosításáról, amelyet tegnap este, a sajtótájékoztató után jóvá is hagyott az Országgyűlés.

Járai szégyenletesnek nevezte a jogszabály módosítását, amely szerinte súlyos károkat okoz az ország megítélésének. Reményét fejezte ki ugyanakkor, hogy vagy az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság érvényteleníti a változtatásokat, még azok hatályba lépése előtt.

"De úgyis csak tizennyolc hónapot kell várni - hangzott a független jegybank elnökének politikai érvelése - azzal a megjegyzéssel: bármilyen új kormány jön, megszünteti ezt a helyzetet."

Megszavazták a jegybanktörvénytBár a Fidesz nem nyomott gombot, az Országgyűlés 195 igen és 4 nem szavazattal elfogadta a jegybanktörvény módosítását. Ennek értelmében a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsának létszáma a jelenlegi kilenc helyett legfeljebb tizenegy lehet, és a tagok kinevezésében nagyobb szerepet kap a miniszterelnök: a testületben négy fő kinevezésére a javaslatot az MNB elnöke teszi meg és ezt a kormányfő a köztársasági elnök elé terjeszti, ha egyetért vele. A többi tag kinevezésére a miniszterelnök a jegybankelnök véleményének kikérésével tesz javaslatot az államfőnek. A monetáris tanács tagjai, az MNB elnöke, alelnökei, valamint a felügyelőbizottság tagjai megbízatásuk megszűnését követően három éven belül nem jelölhetők a tanácsba. A törvény hatályba lépésekor a monetáris tagsággal rendelkező MNB-alelnökök eredeti megbízatásuk lejártáig megőrzik tagságukat. (N. Sz.)

Lassan ébredező bankok

A legutóbbi, október 19-én történt kamatvágás után akadt olyan bank, amely csak november 15-én csökkentett kamatain, ezért most sem várható gyors reakció a hitelintézetek részéről - mondják a szakemberek. Azok a bankok ugyanakkor, amelyek még mindig tíz százalék feletti betéti akciókkal csalogatják az ügyfeleket, rákényszerülnek egy gyors kamatcsökkentésre. Igaz, ezen "kamatvágások" átfutási ideje is több hét. A lakossági hitelek esetében várhatóan szintén ki fogja várni a legtöbb bank az egy-két hetes átfutási időt, mielőtt meghozná döntését.

A támogatott lakáshiteleknél szokásosan még többet, nagyjából három hónapot kell várni, míg tényleg csökkenhet a kamat.

Erősödött a forint

A tegnap bejelentett félszázalékos kamatcsökkentést már korábban beárazta a piac - mondja Országh Mihály, a K&H tresury részlegének értékesítési igazgatója. Ezt mutatja, hogy a hírre minimálisan csökkentek csak az állampapírhozamok. Az MNB által emlegetett, nem túl optimista államháztartási hiányprognózis, fizetési mérleg és GDP- adatok is egy kisebb csökkentést vetítettek előre. Ennek ellenére voltak, akik magasabb kamatvágást valószínűsítettek. Vélhetően ők azok, akiknek forintvásárlásai miatt a bejelentés után erősödött a magyar valuta.

A szakember valószínűnek tart az év vége előtt egy újabb félszázalékos kamatcsökkentést, hasonlóan a legtöbb elemzőhöz.

Járai Zsigmond a kamatcsökkentés bejelentésekor