Az öt éve új vesével élő középkorú amerikai asszonynak eredetileg veserákja volt, és a transzplantációt az hátráltatta öt éve, hogy daganata miatt nem szedhette a szervátültetésnél nélkülözhetetlen immunszupresszív, tehát a szervezet saját immunrendszerét elnyomó, kilökődést megakadályozó szert. Pedig annak hiányában a szervezet védekező rendszere előbb-utóbb elpusztítja, kiveti az idegen szervet. Az amerikai hölgy mégsem kapta a gyógyszert, mert Megan Sykes, a bostoni Massachusetts General Hospital professzora - embernél először - őssejtbeültetéssel kombinálta a transzplantációt.

A tudós a Boehringer Ingelheim Alapítvány ez évi tudományos ülésén számolt be először az eredményeiről. A professzor asszony igen óvatos és előrelátó volt, hiszen csak ötévi várakozás után állt elő tudományos szenzációjával, amikor betegének fél évtizedes nyomon követése során már megbizonyosodott eljárása helyességéről. Ha ehhez még hozzáveszszük, hogy az emberi beavatkozást megelőzően Sykes állatkísérletekkel is hosszú évekig tesztelte módszerét, igazán nem vádolhatjuk kapkodással.

Mint a beszámolójából kiderült, a beteg az átültetést követően csak pár hétig kapta a szokásos, kilökődési reakciót megakadályozó gyógyszereket. Azt követően sikerült megvalósítani a saját és az idegen szövetek "békés egymás mellett élését". Az eljárás lényege: ahelyett hogy kikapcsolta volna a befogadó szervezetben a beültetett szerv ellen ható immunrendszert, sajátos módon úgy "programozta át", hogy az befogadja az idegen vesét. Ezt úgy érte el, hogy a vesével együtt a donor csontvelőjéből származó immunszervi őssejteket is átültette, amelyekből előbb-utóbb szintén antitesteket termelő védősejtek fejlődtek ki. Így egy adott pillanatban a beteg mintegy kettős immunrendszerrel, a befogadó és a donor immunsejtjeivel is rendelkezett.

Itt lép be a thymus, magyarul a csecsemőmirigy, ez a mellüregben, a szegycsont mögött elhelyezkedő kis szerv. Egészséges emberben ennek (egyik) feladata, hogy egyenként átvizsgálva az immunsejteket, azokat "jókra" és "rosszakra" ossza fel. Azaz kiderítse, hogy e védősejtek betöltik-e funkciójukat, és csak a behatoló idegen anyagok, kórokozók ellen hatnak, vagy "rosszak", a saját sejtjeik ellen fordulnak. Ez utóbbiakat a csecsemőmirigy nyomban kiiktatja, elpusztítja.

Az immunőssejt-beültetéssel létrehozott "dupla" immunrendszer igen meglepő hatással volt a csecsemőmirigyre. A thymus nemcsak azokat a sejteket szűrte ki, amelyek a szervezet saját szervezete, hanem amelyek a beültetett vese ellen is fordultak. Azaz megakadályozta a transzplantált szerv kilökődését.

Szinte a bostoni bejelentéssel egy időben hasonló, a kilökődést meggátló őssejtbeültetésekről tudósított a németországi Kielben dolgozó Fred Fändrich profeszszor, valamint több amerikai kutatócsoport. A különböző országok tudósai igyekeznek összehangolni a kutatásaikat, hisz drága, nagy pénzeket igénylő tudományos területről van szó.

Visszatérve Sykesra és munkatársaira, őket a véletlen is segítette. Kutatásaik megkezdésekor eredetileg az átültetett Langerhans-szigetek sejtjeit akarták megóvni a kilökődéstől. Ezek a hasnyálmirigyben lévő sejtcsoportok termelik az inzulint. Sokan próbálkoznak Langerhans-szigetek beültetésével, és ennek egyik legnagyobb akadálya a kilökődési reakció. Amikor egereknél Sykes a Langerhans-szigetek beültetését őssejtekkel kombinálta, valóban megakadályozta az állat immunrendszerét abban, hogy az idegen inzulintermelő sejtek ellen forduljanak. Emellett - és ez óriási meglepetés - a rágcsáló véréből eltűntek azok a saját immunsejtek is, amelyek a betegség okozói: azaz a Langerhans-szigeteket pusztítják. "Úgy néz ki, hogy a megtaláltuk a cukorbetegség kialakulásának ellenszerét" - jelentette be Sykes asszony.

Hogy valóban forradalmi gyógymódot talált ki nemcsak a szervátültetés területén, de a cukorbetegséget is meg lehet majd általa gyógyítani, az ma még a jövő zenéje. Még nincs elegendő betegszám ahhoz, hogy szabad kezet adjanak a közös, szerv- és őssejt-transzplantációnak. "Tovább kell vizsgálnunk, hogy a tolerancia stabil marad-e, és hogy nem később lépnek-e fel súlyos mellékhatások", erősítette meg a professzor asszony. De a jelen lévő tudósok igazi szenzációként fogadták a bejelentését. Gert Riethmüller, a téma nemzetközi hírű professzora elragadtatásában így gratulált: "Ön megtalálta a szervátültetés Szent Grálját."

Beültetésre váró szerv hûtõtáskában