Ismét megtámadtak egy menekülttábort a szudáni biztonsági erők szerda hajnalban - egy nappal azután, hogy a kartúmi kormány és a darfuri lázadók képviselői megállapodást írtak alá a Nigériában folytatott béketárgyalásokon. A BBC szerint a nyugat-szudáni El-Geer táborban a rendőrség könnygázzal támadt a menekültekre. Az osztag vezetője elmondta: parancsa van, hogy új táborba kell szállítania az embereket. A menekültek "áthelyezését" a nemzetközi jogba ütközőnek ítélte Jan Pronk, az ENSZ szudáni különmegbízottja, aki szerdán ellátogatott a megtámadott táborba.
Darfur: papíron béke?
- Csak akkor ér többet a puszta papírnál ez a megállapodás, ha meg is valósítják - mondta Olusegun Obasanjo nigériai elnök. A szudáni kormány már áprilisban aláírt egy tűzszüneti megállapodást a lázadókkal, ám azt egyik fél sem tartotta be. A mostani - a kormány szóvivője által történelminek nevezett - egyezményben a kartúmi vezetés vállalja, hogy leszereli az arab milíciákat, a szudáni légierő gépei nem repülnek többé a lázadók által ellenőrzött területek fölé. Mindkét fél beleegyezett: csapataik hollététéről tájékoztatják a tűzszünet betartását ellenőrző Afrikai Unió illetékeseit. A kormány szabad utat biztosít a segélymunkásoknak, és a csaknem kétmillió menekültnek szánt segélyszállítmányoknak. A lehetséges politikai megoldások a decemberben kezdődő újabb fordulón kerülnek terítékre.
Kartúm tíz nappal az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli ülése előtt tette meg engedményeit. A BT szankciókkal sújtotta volna Szudán olajiparát, ha nincs eredménye a béketárgyalásoknak. A BT-ülésre készülő brit határozattervezet javasolni fogja egy nagy nemzetközi ENSZ-békefenntartó hadtest - köztük tízezer brit katona - felállítását Szudánban.
Egyre nehezebb távolságot tartaniuk a humanitárius szervezeteknek a katonai erőktől, de én egész elnökségem alatt azért harcoltam, hogy ne legyen keveredés a humanitárius és katonai akciók között - mondta lapunknak Cornelio Sommaruga, a Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) korábbi elnöke a nemzetközi segélyszervezeteket érő kihívásokról. - A politika szeret visszaélni a humanitárius jelzővel, félremagyarázni azt - teszi hozzá az olasz-svájci származású humanista. A terror elleni háború - mely kifejezést nem szereti az 1987 és 1999 között szolgált elnök - okozta új akadályok közül Sommaruga kiemeli: "Manapság nagy kihívást jelent, hogy minden, harcban álló oldallal felvegyék a kapcsolatot az emberbarát szervezetek. Az elmúlt években nehezebb »kihámozni« kik a valódi vezetői a fegyveres csoportoknak." Sommaruga, a Nyílt Társadalom Intézet tanácsának tagja ellenpéldaként említi Darfurt, ahol a segítségnyújtás érdekében az ICRC-nak sikerült különmegállapodásokat kötni a kormánnyal és a lázadók csapatokkal. (Z. E.)
