Toleráns, multikulturális, befogadó - mostanáig ez volt Hollandia imázsa. Theo van Gogh meggyilkolása után azonban minden más lesz. A muzulmánellenesnek tartott filmrendező és közíró meggyilkolása fordulópont Hollandia életében. A negyvenhét éves filmes utcai lemészárlását a közvélemény a szólásszabadság, az európai és a holland kultúra alapértékei elleni merényletnek tartja.
Az aranykor vége
A gyilkos ráadásul üzent: a filmrendező testén egy, a szomáliai menekültből liberális politikussá lett Ayaan Hirsi Alihoz írt levelet hagyott hátra. A Mohamed prófétát perverznek nevező, az iszlámot keményen bíráló politikusnőnek címzett írásban szó esik a "holland politikát meghatározó" Talmud-követő zsidókról, az iszlám hit elnyomás általi feléledéséről, valamint Hollandia, Amerika és Európa végéről.
A jobbközép holland kormány vette a hadüzenetet, és visszaüzent: mindent megtesz, hogy a radikális iszlám csoportok eltűnjenek az országból. Több pénz a rendőrségnek, még több a titkosszolgálatoknak, az állampolgárság feltételeinek szigorítása.
A muzulmánellenes hisztéria (vagy: a muzulmánoktól való indokolt félelem) máris úrrá lett a hatóságokon. Az amszterdami reptér egyik hordárát három napra őrizetbe vették, lakását háromszor forgatta fel a rendőrség - holott Van Gogh gyilkosa egy házzal odébb lakik, mint a lefogott hordár.
Pim Fortuyn populista jobboldali politikus 2002-es meggyilkolása sokkolta a közvéleményt, ám azt a többség egy beteg elme tettének tekintette. A melegségét nyíltan vállaló Fortuyn a szeptember 11-ével igazoltnak látta téziseit: az iszlám elmaradott, szélsőséges vallás, Hollandiában véget kell vetni a kultúrák egymás mellett élésének, ehelyett integrálódjanak a külföldiek a többségi társadalomba. Fortuyn szerint Hollandia "megtelt", korlátozni kell a bevándorlást.
Az elmúlt két évben mind népszerűbbé váltak az iszlámot a holland értékek fő ellenségének tartó vélekedések. Az iszlám radikalizmussal szembeni kőkemény fellépést követelők szerint a hollandok álszentek, és tabunak tekintették Fortuyn, Van Gogh és mások felvetéseit. Például azt, hogy mit kezdjen az ország a gyorsan növekvő és sebesen radikalizálódó muzulmán kisebbségével.
Most a liberális lapok is úgy érvelnek: a muzulmánoknak meg kell tanulniuk, hogy egy demokráciában a vallás bírálható. Az ellenkező álláspont szerint a holland közvélemény kettős mércével mér: Van Gogh szókimondó volt, amikor a muzulmánokat sértette, a muzulmánok viszont barbárnak minősülnek, ha hitük szerint kritizálják a Nyugatot, Izraelt vagy a homoszexualitást.
A gyilkosság óta több muzulmán szülő számol be arról, hogy az ő gyermekeiket vonják felelősségre Van Gogh halála miatt. Egy marokkóiaknak szóló holland internetes oldalon ugyanakkor maguk a muzulmán hozzászólók is problémának nevezik a radikálisok növekvő befolyását. Amire a fiatalok a legfogékonyabbak. A gyilkos által hátrahagyott levelek egy Korán-fordító szerint "félelmetesen" hollandul íródtak. Hamarosan kiderül, lejárt-e a tolerancia ideje Hollandiában.