Az üvegházhatást keltő szén-dioxid-kibocsátás miatt egyre növekszik annak kockázata, hogy a földgolyó északi pólusán megolvad a jégtakaró, ennek nyomán akár egy méterrel megemelkedhet az óceán vízszintje, miközben egyes állatfajok, például a jegesmedve végleg kipusztulnak. Ez az éghajlati változást 17 millió ember közvetlen környezetét érinti.

E jövőképet 250 kutató vázolta fel a jelenlegi tendenciákból kikövetkeztethető éghajlati változások perspektíváit összegező jelentésében, amelyet a nyolc ország által létrehozott Északi-sarki tanács (Conseil arctique) felkérésére készítettek.

A WWF a jelentést összefoglaló közleményében megállapította, hogy az Északi-sark körzetében a korábban vártnál sokkal gyorsabban és intenzívebben mennek végbe a klimatikus változások, ha csak időben nem sikerül jelentősen visszafogni a környezetszennyező szén-dioxid-kibocsátást.

A sarki jégtakaró eltűnése következtében a Csendes- és az Atlanti-óceán között egy új északi átjáró nyílna a hajóforgalom előtt, miközben újabb területek válnának hozzáférhetővé a halászat számára is.

Ha a folyamat folytatódik, akkor a tanulmány szerzői szerint bekövetkezhet Grönland jegének felolvadása is, bár ez több évszázadot venne igénybe. E hatalmas tömegű jégtakaró vízzé válása hét méterrel növelné az óceán szintjét.
A jégpáncél eltűnése viszont halálra ítélné a jegesmedvét és sok más állatfajt is - állapítja meg a tanulmány.

Az Északi-sarki tanácshoz tartozó nyolc ország - Egyesült Államok, Kanada, Oroszország, Japán, Finnország, Svédország, Izland és Norvégia - a világ összes szén-dioxid-kibocsátásának 30 százalékáért felelős.

Oroszország a múlt hónapban aláírta az üvegházhatást előidéző gázkibocsátások csökkentését előíró Kiotói Jegyzőkönyvet, s ezzel lehetővé tette a szerződés hatályba lépését. Az Egyesült Államok viszont, amely az egyik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó, továbbra sem hajlandó csatlakozni a környezetszennyezés megállítását célzó nemzetközi szerződéshez.

A Föld felmelegedése szítja az erdőtüzeket

Inkább a Föld felmelegedésével, mint a növénytakaró sűrűségével magyarázható az erdőtüzek hevességének növekedése – állítja a Nature brit folyóirat.

Az albuquerque-i University of New Mexico kutatói Jennifer Pierce vezetésével vizsgálták Idaho állam központi részének 8000 év alatt lerakódott üledékeit. Arra a megállapításra jutottak, hogy a fenyvesekben a legpusztítóbb tüzek olyan időszakokban keletkeztek, amikor az éghajlat felmelegedett. A kevésbé kiterjedt tüzek akkor lángoltak fel, amikor a térség átlaghőmérséklete alacsonyabb volt.

Az utóbbi években példátlanul heves erdőtüzek pusztítottak az Egyesült Államokban, házakat is felgyújtottak és több ember halálát okozták. Az erdőtüzek csökkentése érdekében született, 2003-ban megszavazott egyik törvény azt írta elő, hogy a fásított területet idővel csökkentsék arra a szintre, amely az ember megjelenése előtt volt jellemző a mai Egyesült Államok térségében. A Nature-ben közölt cikk szerzői azonban úgy vélekednek, hogy tanulmányuk eredményei alapján a törvényt felül kellene vizsgálni. Az Egyesült Államokban évente több mint 1,6 milliárd dollárt emészt fel az erdőtüzek elleni védekezés.(forrás: MTI)