A tudósok tehát azt állítják: a muszlim fundamentalizmus az "eredeti" iszlámhoz visszatérést követeli, és mereven elvet minden azóta végbement változást. Ez a fundamentalizmus azonban nagyon is jelenkori vonás, nem a vallás természetéből következik.

Globalizált iszlám

Olivier Roy "Globalizált iszlám" című művében arra az ellentmondásra hívja fel a figyelmet, hogy a militáns muzulmánok az elzárkózást hirdetik, de ezt az emberek, eszmék és elektronikus üzenetek tömeges áramlásának viszonyai közepette, ezeket a lehetőségeket maximálisan kihasználva teszik.

Roy szerint nem véletlen, hogy a szélsőséges vallási mozgalom az iszlám országokból a nyugati társadalmakba áramló családok második generációja körében erősödött meg. Az új generációnak már természetes környezete a modernizáció.

A Nyugatra költözött muzulmánok, akárcsak az otthon maradottak egyre nagyobb tömegei, napjainkban élik át a tradicionális kultúrák, közösségek, a hagyományos nagycsaládok felbomlásának folyamatát.

Lebutított vallás tömegfogyasztásra

A fiatal generációt éppen a régi értékek felbomlása teszi fogékonnyá szüleik hitének leegyszerűsítésére, a vallás helyettesítésére az erőteljes jelszavakkal.

A radikális iszlámnak alig van köze a hagyományos muzulmán társadalmakban évszázadok alatt kimunkált valláshoz. Sokkal inkább a modern tömegfogyasztás mintáit követi - mutat rá a francia tudós.

Ellenkultúra

A lázadó muzulmán ifjak lebutított iszlám-verziója nemcsak a befogadó nyugati társadalmakat tagadja. Ez a mozgalom lázadás a szülők generációja ellen.

Roy rámutat: az iszlám fundamentalizmus hasonló szerepet tölt be a bevándorlók második generációjában, mint a radikális baloldali mozgalmak a hatvanas-hetvenes évek francia fiatalságában, vagy a rap ellenkultúrája az amerikai gettókban.

Olivier Roy még az emberi élet értékét semmibe vevő öngyilkos merényletekkel kapcsolatban is úgy találja: a közhittel ellentétben ez nem a modern világ tagadása, hanem nagyon is modern jelenség. Az öngyilkos támadások kultusza, amelyet az al-Kaida és imitátorai táplálnak weboldalaikon, a modern ifjúsági szubkultúrákra jellemző narcisztikus vonásokat viseli magán - és nem kivétel ez alól a szeptember 11-i merényletsorozat elkövetőinek kultusza sem.

Háború a lelkekért

Gilles Kepel "Háború a muzulmán lelkekért" című könyve nem a kultúrák jellemzőit vizsgálja, hanem az amerikai neokonzervatívok és a nemzetközi méretekben megszerveződő szélsőséges iszlám mozgalom küzdelmének geopolitikai elemzésére tesz kísérletet. Kepel úgy látja: mindkét tábort mélységesen felbőszítette a közel-keleti rendezésnek lendületet adó oslói békefolyamat, és a maguk eszközeivel mindent megtettek annak megbuktatásáért.

al-Zavahiri

A szerző részletesen jellemzi Oszama bin Laden jobbkezét, az egyiptomi értelmiségit, Ajman al-Zavahirit, akiről megállapítja: távolról sem az a fafejű, múltba révedő őrült, akinek ellenségei próbálják lefesteni. Al-Zavahiri minden ízében könyörtelenül modern figura. Az az ember, aki megszervezte a szeptember 11-i támadást a világ legnagyobb hatalma ellen, pontosan ismeri és biztos érzékkel elemzi a globális trendeket és lehetőségeket. Legfőbb célja nem a nyugati ellenség megsemmisítése volt, sokkal inkább a muzulmán tömegek fellázítása saját kormányaik ellen. Azt akarta megmutatni az iszlám világnak, hogy a dzsihád mennyire látványos eredményeket lépes elérni.

Szétesés és káosz

Olivier Roy és Gilles Kepel nem Amerika-ellenes gondolkodók. Kepel ugyanakkor nagyon keményen szembesíti olvasóit azzal, hogy mennyire különbözik a Szaddám megdöntése után kialakult helyzet a neokonzervatívok háború előtti ígéreteitől: azoktól a nagyszabású álmoktól, amelyeket a demokrácia, béke és gazdasági virágzás egymást erősítő köreiről, az egész iszlám világ átalakításáról szövögettek.

Kepel rámutat azonban: a szélsőséges iszlám győzelméről sem lehet beszélni. A Nyugati Parttól Bagdadon át Kabulig az iszlám világra a fitna - a szétesés és káosz - jellemző.

Minden rossz tapasztalat ellenére Gilles Kepel elképzelhetőnek tartja, hogy az európai iszlám olyan új utakat talál, amelyeken képes lesz megtalálni az együttélés lehetőségét a modernitással - ahelyett, hogy továbbra is azt tettetné, hogy egy régebbi korban él. Ha a muzulmánok és nem-muzulmánok jobban megértik, mit jelent valójában modernitás és hagyomány, különbségeik és ellentéteik is csökkennek.

Olivier Roy: Globalised Islam: The Search for a New Ummah

Gilles Kepel: The War for Muslim Minds: Islam and the West

(forrás: The Economist)