Tegnap Diós Erzsébet, a Fővárosi Bíróság bírája elnapolta Princz Gábor egykori Postabank-vezér büntetőperének elsőfokú tárgyalását, mert ügyvédjének, Nehéz-Posony Mártonnak még idő kell ahhoz, hogy átvegye a védelmet nyáron elhalálozott édesapjától.

Ezt megelőzően az ügyész előadta vádbeszédét. Ebből kiderült: Princz Gábort és hat vezetőtársát különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják. A bűnösség megállapítása esetén ezért akár nyolcévi szabadságvesztést is kiszabhat a bíróság. Az indoklás szerint a hitelintézet pénzügyi helyzete szinte a kezdetek, azaz 1991 óta nem felelt meg az előírásoknak, ám ez ellen a bank vezetése nem tette meg a kellő lépéseket. Az ügyészség véleménye szerint 1995-től a fejlődés visszafogásával, a kétes hitelek megfelelő kezelésével kellett volna úrrá lenni a helyzeten, ám ehelyett üzletbővítés, betétikamat-emelés és a reklámok mennyiségének növelésével forrásgyűjtés mellett kötelezték el magukat. Bár Princz jóváhagyása nélkül semmi nem történhetett, a törvénysértésekről vádlott-társainak is tudniuk kellett - véli az ügyészség.

A pénzügyi helyzetet különböző számviteli technikákkal próbálták javítani - papíron. A valós tőkehelyzetről sem az állami szerveket, sem a tulajdonosokat nem tájékoztatták. Az ügyészség számításai szerint 36,1 milliárdos vagyoni hátrány írható a vezetés számlájára.

Az ügyészség ehhez a vádhoz csatolta Princz egy külön ügyét, amelyben a Postabank, számításaik szerint, valós értékénél legalább 121 millió forinttal drágábban vásárolta meg Máté Lászlótól - az MSZP volt pénztárnokától - a Budai Hengermalom Kft. 50 százalékát.

A bíró felhívta az ügyész figyelmét, hogy a jövőben tételesen meg kell jelölnie, mely vádlottaknak milyen bűncselekményeket ró fel. Az elsőfokú tárgyalás jövő év közepéig véget érhet.

A Postabank 1997 februárjában vált "üggyé", amikor a betétesek - elveszítve bizalmukat - néhány nap alatt több tízmilliárd forintot vettek ki a bankból. 1998-ban az állam felvásárolta a nehéz helyzetbe került pénzintézetet, és azóta - egyes számítások szerint - legalább 200 milliárd adóforint ment el a romeltakarításra. Az így kitisztított hitelintézetet tavaly az osztrák Erste Bank 101 milliárd forintért megvette. Princz Gábor ügyében a nyomozás öt éve kezdődött. Az 1998 előtti ügyek kapcsán számos vagyoni jellegű per is folyamatban van, például százmilliárdos értékre az egykori könyvvizsgálók ellen.

Az exbankelnök vállalkozik

A tárgyalás után lapunknak elmondta, 1998 óta nyugalmasabb az élete, mint azelőtt, bankvezetőként. Az ellene folyó eljárás ugyan folyamatos bizonytalansági tényezőt jelent, de továbbra is tudja vállalni önmagát - mint fogalmazott -, így jól érzi magát a bőrében. A legutóbb például kint volt a Fotex-Oslo kézilabda-mérkőzésen Veszprémben, és együtt szurkolt a közönséggel. Ilyen esetekben felismerik, és általában pozitív visszajelzéseket kap - mondta.

A volt bankvezér leváltása óta is "reggeltől estig" dolgozik. Egy ideig műtárgyakkal kereskedett, most egyéni vállalkozóként üzleti tanácsokat ad. Ügyfeleiről azonban érdeklődésünkre nem adott bővebb felvilágosítást, csak annyit mondott: "A bankszektorban szerzett tapasztalataimra alapoznak." Kérdésünkre kijelentette: "Teljesen vagyontalan vagyok, a pénzemet gyerekeimre költöm."

Vádlottak és egykori tisztségük

Princz Gábor: elnök-vezérigazgató

Varga Iván: az igazgatóság belső tagja, általános vezérigazgató-helyettes, a központi közgazdasági igazgatóság vezetője

Tarr József: az igazgatóság belső tagja, vezérigazgató-helyettes, a banküzemgazdasági központi igazgatóság vezetője

Lovas Józsefné: az igazgatóság belső tagja, számviteli vezérigazgató-helyettes

Jávori Péter: a befektetési igazgatóság ügyvezetője

Pusztai Viktor: vezérigazgató-helyettes, az üzleti központi igazgatóság vezetője

Szabóné Bolváry Mariann: az üzletpolitikai igazgatóság ügyvezetője

Forrás: Fővárosi Bíróság