Erről az esemény záró sajtótájékoztatóján értesülhettünk, ugyanott, ahol George Walker, az Európa Tanács illetékes brit képviselője közölte: "Számomra kellemes meglepetés, hogy a magyar állami és sportvezetők nem akarják a szőnyeg alá söpörni kétségkívül súlyos problémáikat."

További pozitív jelként értékelhető: a megszűnőfélben lévő Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium doppingszakértője, Bakanek György, valamint David Howman, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) főigazgatója a tájékoztató keretében - a másfél hónappal ezelőtt történtek ismeretében legalábbis váratlan időpontban - írt alá megállapodást arról, hogy a magyarországi ellenőrök a jövőben a régió más államaiban is végezhetnek vizsgálatokat. Mindennek dacára lapunk megkérdezte a direktort, vajon mit tanácsol az Athént megelőzően több tízmillió forinttal gazdálkodó, ám csúfos kudarcot valló (öt pozitív esettel szégyenkező) magyar doppingellenőrzési rendszert irányítóknak, hogy az elkövetkező időszakban hatásosabb legyen a munkájuk. Howman válasza: "Fordítsanak sokkal több figyelmet nemcsak a sportolókra, hanem a háttérben dolgozókra, az orvosokra és más egészségügyi munkatársakra is..."

A főigazgató elmondta még, hogy a WADA legkésőbb két héten belül nyilvánosságra hozza olimpiai jelentését, s abban arra is fény derül: konkrétan mely sportolókat vádol manipulációval (vagyis azzal, hogy nem a saját vizeletüket adták le vagy akarták leadni a mintavétel során). Megtudtuk azt is, hogy az ügynökség szerint Athénban a sportolók hozzávetőleg egy-két százaléka, azaz 100-200 versenyző élt valamilyen tiltott teljesítményfokozóval, noha csupán huszonhat doppingesetet bizonyítottak. "De aggodalomra nincs ok: hamarosan az is lebukik, akit most nem sikerült elkapnunk" - jegyezte meg David Howman.