Az indoklás szerint Wangari Maathai a tartós fejlődés, a demokrácia és a béke érdekében tett erőfeszítéseiért érdemelte ki az elismerést.

Maathai a környezetvédő és alternatív mozgalmak ismert alakjának számít. 1940-ben született Kenyában, ahol biológusi végzettséget, és - az afrikai nők közül elsőként - doktori fokozatot is szerzett a nairobi egyetemen. Világhírű mozgalmát, a Green Belt (Zöld Öv) kezdeményezést 1977-ben indította el kettős céllal: a szervezet faültető akciói megpróbálják lelassítani az afrikai elsivatagosodás és erdőirtás folyamatát, és segítenek a helyi lakosság önellátásának megszervezésében is, amivel sok nőnek biztosítanak pénzkereseti lehetőséget. A Green Belt immár több mint 30 millió fát ültetett el egy olyan övezetben, ahol előtte évtizedekig mindenki csak vágta a fákat tüzelő-, és építőanyagnak, illetve eladásra.

Az aktivista többször összeütközésbe került a helyi hatóságokkal. A 80-as években, amikor egy nairobi felhőkarcoló felépítése ellen tiltakozott, 24 órát kapott rá, hogy az irodájával együtt elhurcolkodjon a városból. 1991-ben börtönbe került, csak az Amnesty International kampányának hatására szabadult ki. 1998-ban a kenyai elnökkel is összekülönbözött egy olyan luxuslakópark építése kapcsán, amely Daniel arap Moi érdekeltségébe tartozott. Egy erdőirtás elleni demonstráció során a rendőrök bántalmazták.

Wangari Maathai időközben politikai pályára lépett: 2002 óta parlamenti képviselő, tavaly a környezetvédelemért és a természeti erőforrásokért felelős minisztérium államtitkára lett.

Dönsz Teodóra, a Föld Barátai nevű nemzetközi természetvédő szervezet magyarországi munkatársa szerint a Maathai és a Green Belt legfőbb érdeme, hogy képes volt elindítani egy működőképes, a környezetvédelmi és a szociális szempontokat integráló programot, amely a nők helyzetének javításában is eredményesnek bizonyult. Maga a díjazott élete legnagyobb meglepetésének nevezte a Nobel-békedíjat. Szerinte a környezetvédelem különösen fontos, amikor a természetes erőforrások egyre ritkulnak. Az aktivista az idén már kapott egy másik, szintén tekintélyes környezetvédelmi és emberjogi elismerést: neki ítélték a 100 ezer dollárral járó Sophie Díjat. Két évtizede, 1984-ben pedig alternatív Nobel-díjat kapott.

Nők nobel-békedíjjal:

2003 - Shirin Ebadi, iráni emberjogi aktivista

1997 - Jody Williams, a taposóaknák elleni nemzetközi kampány amerikai koordinátora

1992 - Rigoberta Menchu, guatemalai emberjogi aktivista

1991 - Aung San Suu Kyi, mianmari (burmai) ellenzéki vezető

1982 - Alva Myrdal, svéd leszerelési miniszter

1979 - Kalkuttai Teréz anya

1976 - Betty Williams és Mairead Corrigan, az észak-írországi erőszak elleni aktivisták

1946 - Emily Greene Balch, amerikai békeaktivista

1931 - Jane Addams, amerikai békeaktivista

1905 - Bertha von Suttner, osztrák békeaktivista

Wangari Maathai a tizenkettedik nõ, akit Nobel-békedíjjal tüntettek ki