"Kedves bará/taim! Gyurcsány Ferenc vagyok. Negyven / három /éves. Büszke balol / dali.
Alapvető igazságok
Újra van! Dallama és üteme! A magyar baloldalnak! Ütemünk trimeter, strófánk tercina, táncunk Faroer-szigeteki." (Zsadon Béla publicisztikaverse, Index.hu)
"Megállt az Időkerék" (Hírcím)
"Mára divattá vált mindenben kételkedni, nem tudjuk, mi a jó és mi a rossz. A sport éppen azért fontos, mert világa még mindig tiszta világ, a csalásokkal együtt is. Alapvető igazságokra tanít, ezért vonzó a számunkra." (Orbán Viktor egy tanácskozáson)
Tanult kollégám, Para-Kovács Imre nyelvi leleményeinek egyik legemlékezetesebbike a "lakodalmas endlösung", amelyet Uhrin Benedek egyik korai föllépése hatására alkotott (meg), elindítva egyébként az ősz táncdalénekes sajátos és bizonyos szempontból sajnálatos karrierjét. A "lakodalmas endlösung" kifejezés tökéletesen alkalmazható továbbá arra a hosszú és csöppet sem fájdalommentes folyamatra, amelynek végén valahol Komáromi Pisti, Balázs Pali és Edwin Marton zenei munkássága áll, továbbá azok a büntető jellegű produkciók, amelyeket még a néhány százfős nézettségű, kizárólag a provinciális radikáldadaizmus esztétikai rendszerében értelmezhető margináltelevíziók is csak a leglehetetlenebb műsorsávban mernek leadni.
E folyamat egyik legkellemetlenebb stációja a pedopop néven ismert (ismeretes!) tünetegyüttes (szóvicc, hah!). Lényege, hogy az ismeretlen elkövető zsenge korú egyedekkel adatja elő a megalázó színvonalú dalocskákat, visszaélve azzal, hogy a befogadó közeg jelentős részhalmaza hajlamos automatice "cukinak" továbbá "o\'an tündérinek" tekinteni a felnőttes mozgásokat, manírokat bénán előadó kiskorúakat, akik kb. a cigánykerékre betanított cirkuszi páviánok művészi szintjére vannak lenyomva, többnyire szülői felügyelet mellett, sőt, szülői kezdeményezésre (iniciatíva), mínusz korbács, bár a mai világban már nem lehet tudni biztosan semmit se. (Különben is divat mindenben kételkedni. Intermezzo: O. V.-hoz újra elért a felvilágosodás szelleme, ami őt aggodalommal tölti el. De hát őt most minden aggodalommal tölti el. Bizonytalanság van.)
Különösen aggodalmas helyzet áll elő, amikor a kiskorú szexuális utalásokat is tartalmazó mű előadására kényszeríttetik, kegyetlen idomárjai által, márpedig a popirodalom jelentős hányada (saccperkábé kilencvennyolc százaléka) tartalmaz szexuális utalásokat. Valamilyen véletlen folytán ezt a tényállást a Btk. nem szankcionálja, sőt! Magyarország (hazánk) a lakodalmas endlösung hazája, a világ egyik legbetegebb poppiaca, ám kétségtelenül javára írható, hogy a pedopop itt (hazánkban) elszigetelt jelenség maradt, szerencsére például egyáltalán nincsen gyerekénekessztárunk. Ki emlékszik a Csuka Mónika-gründolta (tényleg, ő volt az?) Baby Ladyre? Ki tudja, mi lett azzal a Koós gyerekkel, aki a Sneci, sneci, a pici csalihal kezdetű, horgászkörökben is vitatott slágert vezette elő a legsötétebb kommunizmusban? Mi lett a méltán elfeledett Sugár Bercivel? Szörényi Örssel? Fenyő Miklós azon gyermekével, akit néhány pillanatra közönség elé tuszkolt?
Azért jut eszembe mindez, azért kezdek hirtelen pophazafi lenni, mert döbbenten fedeztem fel az ideiglenes állomáshelyemül szolgáló délkelet-ázsiai szigetország egyik állami tévécsatornáján egy főműsoridős rettenetet, amelyet kizárólag az ország gyerekpopsztárjainak szenteltek a művészi értelemben érzékeny szerkesztők. Nem tudom leírni azt a pillanatot, amikor egy elvetemült hét-, uszkve nyolcéves, duci kislány nézett rám a képernyőről, majd a késői (túlérett) Zoltán Erikát idéző mozgással (és testsúllyal) előadott egy számot, amiből persze egyetlen szót sem értettem, viszont a minden bizonnyal a Nap-kelte operatőrei által, a magnyitogorszki városi tévé eszközeivel készített klipben volt miniszoknyás seggrázás, napszemüveges-esernyős kacér hátranézés (minden, mi szem-szájnak hányingere). Bámultam a képernyőt (megkövülten), és fölfogtam, hogy itten nem egyetlen, elszigetelt jelenségnek vagyok szem- és fültanúja, hanem itten nap mint nap tucatjával mutatják be az ilyen gyerekénekeseket, külön műsoruk van, lemezeik, kiadóik, rajongótáboraik.
Megtanultam hirtelen értékelni Uhrint, Balázs Palit, Pistit és a többit. Hiába na, korunk nagy popsztárjai is mind a Távol-Keletre jártak megvilágosodni, megtudni az alapvető igazságokat. Ezért vonzó számukra.
Ps.: Innét, a Távol-Keletről, ausztrál barátaimmal és új-zélandi vörösborommal együtt üdvözlöm a sportminisztérium megszüntetésének hírét. Sportminisztérium csak a teljesen röhejes országokban van, ahol futballsztárokat és katonatiszteket választanak elnöknek, és egy-egy bajnoki miatt államtitkárokat lőnek agyon.