Magyarország az utolsó előtti helyen

A TNS tanulmánya többek között azt mutatja, hogy a vizsgáltban résztvevő országok szinte mindegyikében többen vették igénybe az online kormányzati szolgáltatásokat, mint a megelőző évben. A legnagyobb növekedést Hollandia eredményei mutatják, ahol 11 százalékkal nőtt az aktív felhasználók aránya. Dániában ez az érték már csak 10 százalékos, míg Finnországban 9. Magyarországon 2003-ban 6 százalékra nőtt az e-kormányzatot használók aránya, de a vizsgálatban részt vett 32 ország rangsorában ez csak az utolsó előtti helyet jelenti holtversenyben Lengyelországgal, és a 30 százalékos világátlagtól alaposan elmaradva. (Hazánk egyébként az Internet használat tekintetében is csak eggyel végzett jobb helyen, Törökországot és Bulgáriát megelőzve.)

Az internetes kormányzati szolgáltatások használata terén 63 százalékkal Dánia vezet, míg az Internet penetráció Új-Zélandon volt a legmagasabb kétharmados aránnyal, ami azt jelenti, hogy a felnőtt lakosság kétharmada használ napi rendszerességgel internetet. A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbben információkeresésre használták a kormányzati oldalakat, ami jelzi ennek a kommunikációs formának a fontosságát. Leginkább azonban az interaktív szolgáltatások - tranzakció és adatszolgáltatás - igénybe vétele növekedett.

Az Internet használata erősen összefügg az életkorral, és ez az e-kormányzati kutatásokban is hasonló képet mutat - vélekedik a TNS. Legtöbben a 25-34 éves korcsoportból veszik igénybe ezeket a szolgáltatásokat, és a használók aránya a 35-44 évesek körében is magas, végül az életkor növekedésével egyre csökken. A nemek szerinti megoszlást tekintve a férfiak gyakrabban használják az online kormányzati szolgáltatásokat a nőknél, ez azonban megegyezik az előző év eredményeivel.

Az eredmények azt jelzik, hogy valamivel alábbhagytak a biztonsággal kapcsolatos aggályok az online kormányzat használatával kapcsolatban, a kormányzatoknak azonban még van tennivalójuk a biztonságérzet növelése terén - állapítja meg a TNS.

Észtország az élen, a magyarok középen

A Londonban készült tanulmányban az e-kormányzat fejlettségét tekintve az új és a jövőbeni kelet-európai EU-tagállamok rangsorát Észtország vezeti, Magyarország pedig a mezőny közepén áll - összegzi eredményeit az Economist Intelligence Unit, a The Economist gazdasági folyóiratot is gondozó gazdaságfigyelő és kiadói csoport, akik összesen 11 ország adatait hasonlították össze.

Az internetes kormányzati szolgáltatások biztonságosságának megítélése a vizsgálta országokban csak kissé javult, ez a növekedés azonban együtt járt a kételkedők csökkenésével, akik a "nem biztonságos" véleményen vannak. Néhány jel ugyan arra utal, hogy az online kormányzati szolgáltatások nagy arányú használata együtt jár a biztonság pozitívabb megítélésével, ezt azonban az adatok nem támasztják alá egyértelműen. Dániában, Norvégiában, Hong-Kongban, Litvániában és Magyarországon például a használat és biztonságérzet szintje együtt nőtt, más országokban viszont (Finnország, Hollandia) a használat jóval nagyobb mértékben nőtt, mint a biztonság pozitív megítélése. Magyarországon az átlagnál jobban - 13ról 17 százalékra - nőtt az e-kormányzatot biztonságosnak tartók aránya.

A kormányzati szféra lakossági és üzleti internetes hozzáférhetőségének fejlettségét hét fő kritérium alapján vizsgálták. Észtországnak 5,87 pontot adtak a lehetséges tízből, az ezután következők pedig: Csehország (5,67), Szlovénia (5,33) és Lengyelország (4,74). A 11 országot - köztük Törökországot - tartalmazó listán az ötödik helyre került Magyarország, közvetlenül utána Törökország következik. A teljes lista két utolsó helyét a két térségbeli tagjelölt, Románia (3,99) és Bulgária (3,71) foglalja el, ami összecseng a TNS által megfogalmazott eredménnyel.

Az EIU elemzése Magyarországról megállapítja, hogy az e-kormányzat területén a lassan fejlődők közé tartozik. Szerintük az információs társadalom általános fejlesztésének lanyha ütemét jelzi, hogy a magyar kormány rendkívül lassú például az online minisztériumi közbeszerzési programok kiépítésében. Az EIU szerint a térségben különösen Magyarországnak kellene leginkább beruháznia az interaktív államigazgatási eljárási rendszerek kiteljesítésébe. A magyar kormányzati portálok jórészt csak információval szolgálnak, ahelyett, hogy tényleges tranzakciókat lehetne rajtuk lebonyolítani, és csekély a fejlődés olyan kulcsterületeken, mint a vámszolgáltatások vagy a közbeszerzés - áll a londoni elemző cég új jelentésében.

(TNS, MTI)