A három hónappal ezelőtti flandriai regionális választásokon ez a szervezet a második helyet szerezte meg több mint 24 százalékos eredményével, hatalmas riadalmat keltve a demokratikus politikai erők között.

Az új flamand kormány végül a Vlaams Blok nélkül alakult meg, de a jelek szerint ez az "elszigetelési politika" (a demokratikus pártok nem hajlandók vele az együttműködésre, s évek óta egyfajta egészségügyi karanténba zárják) nem válik be: a legújabb közvélemény-kutatás szerint a vezető flamand párt, a kereszténydemokrata CDV 3,2 százalékot vesztett korábbi támogatottságából, s így átadta a vezető helyet a 24,3 százalékon álló (azaz nagyjából júniusi választási eredményét őrző) Vlaams Bloknak.

A Flamand Tömb választási jelszavai szerint pusztán "kevesebb bevándorlást, kisebb bűnözést, kevesebb adót" akar - de a belga politikai élet ismerői jól emlékeznek a kilencvenes években meghirdetett programjára, például arra, hogy a bevándorlóknak (azoknak is, akik már évtizedek óta élnek Belgiumban) fel kell készülniük a hazatérésre, s addig is elkülönített iskolákat, külön, alacsonyabb juttatásokat nyújtó társadalombiztosítást kapnak majd.

Amióta Belgiumban törvény tiltja a faji uszító propagandát, a Flamand Tömb is igyekszik leplezni programjának legdurvább pontjait, s úgy tünteti fel magát, mint normális, csak éppen a többi pártnál konzervatívabb és "náluknál is jobban flamandpárti" szervezet. Ennek ellenére egy genti bíróság idén tavasszal továbbra is fajgyűlölőnek minősítette a pártot, s ezt az ítéletet várhatóan a fellebbviteli tárgyaláson is jóváhagyják majd.

A Vlaams Blok vezetésének azonban már megvan a terve az ítélet "kivédésére": mint szeptember elején kiderült, a párt ebben az esetben módosított névvel, s az eredeti program felvizezett változatával fog újjászületni, így próbálva megváltoztatni a róla kialakított képet, eltüntetni a szélsőséges jelzőt... (MTI)