Ez idő alatt több mint negyvenezer néző látta (ez megfelel egy közepes magyar játékfilm országos közönségének), a mozi közlése szerint a bevétel mintegy harmincmillió forint.

Ennek csaknem fele az Urániával kötött szerződés alapján a rendező, Koltay Gábor gyártó cégéé, a Korona Filmé. A film vidéken is tisztes karriert fut be, polgári körök, iskolák, mozisok kérik vetítését.

Az érdeklődés érthető. Trianon és mindaz, ami utána és miatta történt, máig kibeszéletlen trauma országhatáron innen és túl. Még a rendszerváltás után tizenöt évvel is. Még ha közben több történelmi szakmunka sok mindent föltárt is róla. Ugyanakkor a honi konzumérzelmek és -ismeretek piacán is változatlanul kelendő árucikk ez a téma. Jól lehet kereskedni vele.

Mindazok számára, akik őszintén és nyitottan érdeklődnek iránta, és nem saját ilyen-olyan előítéletük visszaigazolását akarják látni a vásznon, a film óriási csalódás. Rögtön az elején fölvázolja azt az aktuálpolitikai keretet, amelybe belehelyezi a megszólaltatott történészek, volt és mai politikusok mondandóját. Az ország trianoni feldarabolásának előzményeiről szólva Raffay Ernő és Nemeskürty István ugyanis a fő okot a kiegyezést követő polgári liberális fejlődésben, a szocialista mozgalom megjelenésében, Károlyi "puccsában" ("1918-ban nem is volt forradalom"), a Tanácsköztársaságban, és mindezek "kozmopolita", "nemzetietlen" lényegében jelöli meg. Így szó szerint, ellenvetés és vita nélkül. A későbbiekben e két úr egyedül a két világháború közötti Horthy-rezsim és a Fidesz-kormány vezető politikusait tekinti - hibáikkal együtt - a Trianon-kérdés méltó kezelőinek, habár Nemeskürty azt is megjegyzi: nem kellett volna belépni a második világháborúba. A filmben megszólalnak a jobboldal emblematikus alakjai, Duray Miklós, Tőkés László, Csurka István, Csoóri Sándor mellett olyan kiváló történészek, mint Glatz Ferenc és Fejtő Ferenc. Az utóbbiak azonban csupán a statisztikai "kiegyensúlyozás" céljából tűnnek föl, bevágott mondataik nem szövődnek bele a film gondolati szövetébe. A rendező akaratából nem kerülhetnek vitába más interjúalanyokkal, csak mondják a maguk néhány mondatát, és úgy tűnhet, mintha amazokkal mindenben egyetértenének. Pedig dehogy.

A filmben elszavalják Wass Alberttől József Attiláig számos költő Trianon-versét is, és felhangzik jó néhány háború előtti érzelgős dal, hogy a szívnek is meg kelljen szakadnia. Koltay meggyőz minket: nemcsak játékfilmben (Sacra Corona), hanem a dokumentumműfajban is képes átlépni a giccshatárt.

Ha magánerőből vagy magánemberek, magánalapítványok pénzéből készítette volna el ezt a Trianont, lelke rajta. Ám béreljen mozit, mutassa országnak, világnak, ez a szólásszabadság. A rendező azonban ezt a valós tények mellett számos hamis összefüggéssel, árvalányhajas gondolattal terhes filmet, illetve alapanyagát nem maga finanszírozta, hanem közpénzből forgatta.

Koltay 2002 áprilisában az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) pályázatán 15 millió forintot nyert Velünk élő Trianon című tizennégy részes televíziós sorozattervére. A szerződésben a Magyar Televízió vállalta a mű bemutatását 2003 december végéig. A határidőt először 2004 június 30-ra módosították. Az ORTT Műsorszolgáltatási Alapjának tájékoztatása szerint márciusban az MTV újabb levélben kért további halasztást: "A téma kényes mivoltára tekintettel számtalan történelmi tárgyú vitatott kérdés merült fel. Várhatóan ezért a sorozat átdolgozásra kerül..." - írták. Az első rész március 7-re tervezett adását törölték. Majd május 24-én az MTV már azt közölte az ORTT-vel, a filmsorozat bemutatásáról - miután azt a gyártó nem volt hajlandó átdolgozni - lemond.

Mielőtt még Koltayt bárki is a "betiltott művész" babérkoszorújával illetné, hadd idézzünk lapunk birtokába került két, MTV által kért szakértői véleményből: Az első öt részben "a filmbejátszások... számos esetben dezorientálják, illetve összezavarhatják a nézőt... A szöveg és a kép között nagyon gyakran semmiféle kapcsolat nincs... Károlyi Mihály és 1916-ban létrehozott pártja semmilyen szempontból nem nevezhető kozmopolitának... A magyar zsidóság bizonyos csoportja tudatos bomlasztó tevékenységével kapcsolatos állításokat bizonyítani kellene. Ez a két világháború közötti antiszemita pamflet-irodalom olyan toposza, amelyet eddig még senki sem tudott tényekkel alátámasztani... A trianoni döntés rút cselszövésként való emlegetése bizonyítást igényelne. Egyébként nem ismeretterjesztés, hanem folklór és hangulatkeltés" - írja egyebek között a Koltay által átadott sorozatról a korszak egyik elismert történésze. "A velünk élő Trianon bizonyíték arra, hogy nincs még itt az ideje a párbeszédnek. A kényes témák tovább fekélyesednek. Az egyoldalúság, a mások véleményének kirekesztése vezet el ahhoz, hogy egy léket kapott, süllyedő hajóhoz hasonlítható e vállalkozás..." - állítja egy, a történelmi ismeretterjesztésben jártas televíziós. Hát ebből az elvetélt tévésorozatból állt össze a kétórás Trianon-mozifilm.

Ám még ne nevezzük a sorozatot elvetéltnek. Hiszen a gyártó augusztusban már azt közölte az ORTT-vel, hogy művét az MTV helyett a Hír TV-ben mutatja be. Mit mond erre a 15 milliós támogatást kifizető ORTT? Egyik szeptemberi ülésén a Korona Film beszámolóját "tudomásul veszi". A lapunknak adott tájékoztatás szerint a támogatott dokumentumfilmben "a történelmi hűség, a valós tényekkel történő azonosság ellenőrzése" nem tartozik az ORTT hatáskörébe. Viszont a médiahatóság nagyvonalúan szemet huny a fölött is, hogy az MTV alkalmatlanság miatt levette a programról a Trianont, és ezzel voltaképpen szerződést sértett...

Mi történt tehát? Mi, magyar állampolgárok pénzt adtunk egy ügyes vállalkozónak, hogy magánfilmet készítsen, és ezzel kettős haszonra tegyen szert. Múlhatatlan érdemeket szerezzen az ókonzervatív jobboldalon, továbbá busás bevételhez jusson. Mi viszont a befektetésünket sem kaphatjuk vissza.

De vajon ki fogja elkészíteni azt a Trianon-sorozatot, amelyre valóban szükség volna?

Koltay meggyõz minket: nemcsak játékfilmben (Sacra Corona), hanem a dokumentummûfajban is képes átlépni a giccshatárt