A kórházak és a rendelőintézetek részvénytársaságokká alakulnak, amelyekben az állam megtartja legalább 51 százalékos többségi tulajdonrészét. Megyei, helyi önkormányzatok, magánbefektetők kisebbségi részvényesekké válhatnak. Két, százszázalékos állami tulajdonú társaságon kívül magántőkével működő egészségügyi biztosítók is létrejöhetnek.
Megoldották!
Minden páciens mintegy százhúsz forintnyi összeget fizet vizitenként, ugyanenynyit, ha gyógyszert írat fel. A kórházi ellátás ára napi háromszáz forintnak felel meg, cserébe jobb körülményeket ígérnek. A mentővel való szállítás költségeihez kilométerenként mintegy tizenkét forinttal kell hozzájárulni.
Az egymással versengő biztosítók a körzeti, illetve szakorvosokkal, kórházakkal kötnek szerződéseket. Az emberek - szolgáltatásaik és díjtételeik ismeretében - szabadon választhatnak közülük. Ha nem felelnek meg az igényeiknek, akkor évente egyszer biztosítót cserélhetnek.
Jövőre a tehetősebbek az eddiginél nagyobb egészségbiztosítási járulékot fizetnek. A diagnózis megállapítása ingyenes marad. A legsúlyosabb - daganatos, szív- és érrendszeri, cukor-, továbbá nőgyógyászati és egyéb - betegségek kezelése térítésmentes marad. Hároméves korig semmiféle ellátásért nem kell fizetni. A fogorvosnál csak a gyökértömés lesz ingyenes, és csak akkor, ha az illető az előző évben elment a térítésmentes megelőző fogvizsgálatra.
Az eddigiekben összefoglaltuk az utóbbi évek magyar egészségügyi reformterveinek lényegét. Egyben leírtuk a napokban elfogadott szlovák egészségügyi reformot. Ott ugyanis megcsinálták.
Mindent persze ők sem tudhatnak, egy-egy reformlépésünket elmulasztották. Mentségük, hogy ott eleve kevesebb a beteg, s jelentősen magasabb az átlagos életkor, így szánták el magukat a radikális átalakításra.
Amit a szlovákok elmulasztottak a mi tervezett újításainkból, azt jelentős részben bevezették a franciák. Nemrég fogadták el a konzervatív kormány törvényjavaslatát, amely szerint az embereknek választaniuk kell állandó kezelőorvost, nem mehetnek tehát egyik rendelőből a másikba, s vizitenként egy eurót be kell fizetniük az egészségügyi pénztárba. Svédországban a gyógyszergyártókkal kötöttek tartós, mindkét fél számára előnyös megoldást.
A világon mindenütt keresik a megoldást arra, hogy az elvi alapon közpénzen működtetett egészségügyből ne folyjék szét egy-egy ország vagyonának a fele, mégis jusson belőle mindenkinek. Ehhez korlátok közé kellene terelni a más pénzét költő orvosok jóindulatát is. Ahol tudják, ők ezt megakadályozzák. A maguk részéről igazuk van, de ettől függetlenül más természetű igazságok is létezhetnek. Ezeknek erejéről nem utolsósorban a senki által nem vitatott hazai állapotok tanúskodnak, ahol komoly holtverseny van betegek és gyógyítóik között abban, hogy melyikük szorulna előbb gyógyításra. A rendszerterápiát azonban az egészségügy és politikai szövetségesei sikeresen blokkolják. A maguk részéről történelmileg ismert és bevált klasszikus megoldási javaslataik is vannak. Sokkal, de sokkal több közpénzt kérnek.
Az nincs.
A világ lakosságának születéskor várható átlagéletkora az 1950-es évektől közel 20 évvel nőtt: 46,5 évről 65,2 évre. Csak néhány régióban csökkent: néhány afrikai országban a Szaharától délre. Kelet-Európában a volt Szovjetunió tagállamaiban. Magyarországon.