Egy mai debreceni konferencián arról is szó esik, hogy a csillagos égboltot a világörökség részéve kellene nyilvánítani.

Fénnyel is szennyezünk

Az éjszakai fények az embereknek alig okoznak gondot, a nagyvárosi üvegpalotáknak csapódva azonban évente madarak milliói pusztulnak el.

A fényszennyezés - amely elsősorban a madaraknak és a csillagászoknak jelent problémát - az urbanizáció következménye, amely felkerült a káros környezeti hatások listájára. Szigeti Zoltán, a fővárosi Szent János Kórház szemész főorvosa szerint az éjszakai fények szemészeti szempontból nem okoznak különösebb gondot. A rossz vagy túlzott megvilágítás nyomán fellépő káprázás és utóképek viszonylag hamar elmúlnak. A neonvilágítás a fiatalabbak szemét megterhelheti, a fájdalom ez esetben is hamar elmúlik.

A fényszennyezés nemcsak a csillagos eget takarja el városainkban és falvainkban, hanem zavarja az élővilágot is. Sok vándorló madár a csillagok alapján tájékozódik. Azonban ha a természetes fényeken kívül "műcsillagok" is megjelennek vagy az égbolt megnőtt háttérfényessége miatt eltűnnek a csillagok, az megtévesztheti a madarakat vagy a pillangókat.

Felmérések szerint évente több millió madár pusztul el azért, mert toronyépületeknek ütköznek. Az esetek egy részéért maguk a tükröző felületek felelősek, de nagyobb részben az épületek kivilágítása csalja halálos csapdába a madarakat. A fényszennyezés káros hatásairól ma tartandó debreceni konferencia szervezője, Gyarmathy István, a Hortobágyi Nemzeti Park munkatársa szerint elsősorban a vonuló madarakat - vadludak, darvak - zavarja a fény. Akár már egy zseblámpával is pihenő darvak ezreit lehet felzavarni. Elképzelhető, hogy a főútvonalakon közlekedő autók milyen zavart jelentenek ebből a szempontból. Brazíliában figyelték meg, hogy a zaj- és fényszenynyezés miatt az erdőirtások környékét a korábban ott fészkelő madarak több kilométerre elkerülik.

Más állatoknak az éjszaka sötétje a biztonságot jelenti. A tengeri teknősök legnagyobb tojásrakó helye az USA-ban Florida. A teknőcbébik az éjszakai sötétség védelmében bújnak elő a homokban lévő tojásokból, és másznak életükért küzdve a tengerbe. A tenger irányát a vízfelületről visszaverődő csillag- esetleg holdfény határozza meg. A mesterséges fények hatására a teknősök gyakran rossz irányba indultak.

A fényszennyezés megakadályozása nem jelenti, hogy településeink sötétségbe boruljanak - megfelelő világítótestek elhelyezésével, működtetésével a fényszennyezés jelentősen mérsékelhető, miközben energia takarítható meg. Erre példa a MÁV. A cég a közelmúltban 16 ezer lámpatestet cserélt le. A mozdonyvezetőket zavaró káprázás csökkentése miatt szigorú előírásokat adott meg a cég az új lámpatestekre. A jobb fényhasznosítású fényforrások használata 40 százalékos energia-megtakarítást jelent, ami évente elérheti a 200 millió forintot.

A fényszennyezés terjedését a jó szándék nem tudja megakadályozni - törvényi szabályozásra is szükség lenne. Több ország - Csehország, Olaszország, az USA több állama - már törvényben próbál gátat szabni a folyamatnak, már néhány hazai település is helyi jogszabályt hozott ellene.

Az olasz képviselőház határozatot fogadott el, amely arra kötelezi Itália kormányát, hogy javasolja az UNESCO-nak: nyilvánítsa az emberiség közös örökségének a csillagos eget. Az olasz képviselők által elfogadott dokumentum alapján az UNESCO-nak - az Antarktisz mintájára - az éjszaka csillagos egét is fel kell vennie az emberiség közös örökségének listájára. "Környezetünk pazarló és rosszul irányított világítása miatt Európa és Amerika lakosságának 90 százaléka a csillagoknak csak egy kis részét látja. A helytelenül használt mesterséges fény környezeti, társadalmi, kulturális károkat okoz, s egyben gazdasági-energetikai pazarlás".

Az elmúlt két-három évtizedben sok országban a szabad szemmel látható csillagok száma drasztikusan csökkent. A nagyvárosokban, azok környékén vagy az iparvidékeken élő milliók számára ismeretlen az éjszakai sötét ég látványa. A fényszennyezés a csillagászokat is zavarja. Ahhoz, hogy ma egy csillagvizsgáló zavartalanul működhessen, mintegy 30 kilométeres környezetében kell visszafogni a közvilágítást és a reklámfényeket. Ezt Budapesten gyakorlatilag lehetetlen megoldani. Az MTA Csillagászati Kutatóintézet Piszkéstetői Obszervatóriuma fölé boruló égbolt azonban talán még megvédhető a mesterséges fényektől. Ott is látható Budapest fénykupolája - Piszkéstető több mint 100 kilométerre van a fővárostól -, de az égbolt háttérfényességének fő forrása Gyöngyös városa.

Ötvös Zoltán

Ezt látják a csillagok Európa fölött - minél vörösebb, annál nagyobb a fényszenny