- Minden jel arra mutat, hogy nem beszélhetünk a földi élet fenntarthatóságáról. Illetve csak beszélünk, de alig teszünk valamit a túlélésért!

- Való igaz, hogy az emberiség jelenleg nem fenntartható módon tevékenykedik: ahogyan most élünk, termelünk és fogyasztunk, az hoszszú távon nem folytatható. Nem folytatható az erőforrások elhasználásának üteme, a környezet szenynyeződése, a biológiai sokféleség gyors csökkenése. A fenntarthatóság célkitűzése az, hogy biztosítsuk az emberi szükségleteket a jelenben, ugyanakkor őrizzük meg a környezetet és a természeti erőforrásokat a jövendő generációk számára.

- Az eltérő fejlettségű országok azonban másként látják a felelősséget. A fejlettek szerint közös erőfeszítésre van szükség, a fejlődők viszont részesedni akarnak a jólétből, nem elsődleges szempontjuk a környezet védelme. Mi lehet a megoldás?

- Csak akkor érünk el eredményt, ha mindenki takarékoskodik az erőforrásokkal. Ha a kevésbé fejlett országok nem a birtokukban lévő fosszilis és nukleáris alapanyagok gyors elhasználásával akarnák csökkenteni lemaradásukat, hanem a fejlettekkel közösen áttérnek a megújuló energiaforrások használatára. Ennek ellentmondani látszik, hogy energiaigényünk alig tíz százalékát nyerjük megújuló forrásból. A nagyobb arány elérése csak tudományosan megalapozott, hatalmas költségigényű műszaki fejlesztéssel lehetséges.

- Hova jutunk, ha nem váltunk, nem térünk át a fenntartható gazdálkodásra?

- Ezt nem szeretném végiggondolni, megtapasztalni pedig végképp nem. Gondolja végig mindenki, mi történik, ha folytatódik az elmúlt évek, évtizedek tendenciája. Az utóbbi harminc év alatt az emberiség villamosenergia-termelése a háromszorosára nőtt. Ennek következtében jelentősen emelkedett a légkör szén-dioxid-koncentrációja. Már látjuk, hogy közeleg a klímaváltozás. Ez még kezelhetőnek tűnik, a tengerek szintjének emelkedése sem rémisztő, ugyanakkor mi lesz, ha felgyorsulnak a változások? Egy másik példa: hazánkban minden ember évente hét és fél tonna hulladékot termel. Mi lesz, ha a lerakók betelnek? Tudjuk, hogy másként kellene élnünk. Az egész életünket át kellene reformálni, de nem elég egy-két ország ökotudatossága, milliárdok közös életmódváltása hozhat csak eredményt.

- Lát-e biztató jeleket?

- A jó példák közé tartozik, hogy a halogénezett szénhidrogének használatát tiltó montreali jegyzőkönyv elfogadásának hatására csökkent a magas légköri ózont bontó anyagok kibocsátása.

Ötvös Zoltán

---------------------------------------------------------------------------------------------------

A szeptember 20-i előadás helye és ideje: Műszaki Egyetem, B28-as, Kozma László nagyelőadó, Magyar Tudósok körútja 2., 19.30; www.mindentudas.hu