Az adós kára, a bank kockázata

A bankok számára kockázatos, hogy a lakáshitel fedezetének értéke akár a hitel összege alá is csökkenhet. Az ügyfeleknek viszont az árfolyam- és kamatkockázatra kell figyelniük.

A hosszú távú deviza-lakáshiteleknél felmerül a fedezeti érték csökkenésének a kockázata is - hangzott el egy háttérbeszélgetésen, amelyet az Erste Bank felkérésére nemrégiben Király Júlia, a Nemzetközi Bankárképző Központ vezérigazgatója tartott. Ez a kockázat kivételesen nem az ügyfeleknek okoz kellemetlenséget, hanem a bankoknak, ugyanis egy erőteljes forintleértékelődés következtében a lakásra felvett devizahitel értéke meghaladhatja a fedezet, azaz az ingatlan értékét.

A fedezetet, mint ismeretes, a bankok csak akkor fogadják el, ha annak értéke jelentősen (általában 30-40 százalékkal) meghaladja a hitel összegét. Ennek ellenére nem is olyan régen előállt a fentebb vázolt helyzet a devizával finanszírozott gépjárműlízing területén. A megemelkedett terhek miatt pedig az élelmesebbek ilyenkor úgy dönthetnek, inkább "beborítják" hitelüket, miközben a bank a fedezet kényszereladásával sem jut pénzéhez.

Király Júlia szerint ez növeli az utóbbi évben felfutott devizahitelekben rejlő, az egész bankrendszert veszélyeztető kockázatot. Saját számításaik szerint egy tizenöt hónapra felvett, hatszázezer forintos devizahitel törlesztőrészletei szélsőséges árfolyammozgás esetén (ilyen volt az előző év is) akár húsz százalékkal is növekedhetnek, miközben a kamatkockázat további 1-3 százalékos változást is eredményezhet. Mindezek a kockázatok elsősorban persze az ügyfeleket érintik, hiszen ők fizetnek többet vagy kevesebbet, mialatt a bankok a tőkepiacokon végzett tranzakciókkal fedezhetik magukat. Ugyanakkor ha az ügyfél bukik, azt a bank is megsínyli, ezért hosszú távon neki sem érdemes magas kockázatú hiteleket finanszíroznia.

A kockázatokat csökkentené, ha az embereket jobban tájékoztatnák a devizahitelek kockázatairól. Kiderülhetne számukra, hogy érdemesebb - még ha kicsit drágább is - az államilag támogatott lakáshitelt választani, ha erre van lehetőség. Használt lakások esetében például jó megoldásnak tűnnek a deviza- és forinthitelek kombinációi.

Ha a deviza-lakáshitelek elmúlt évekbeli mozgását figyeljük, szembetűnő, hogy mialatt a forintalapú lakáshitelek növekedésének üteme ez év eleje óta 35-ről 13 százalékra esett vissza, a deviza-lakáshiteleké negyvenöt százalékig emelkedett. Az év eleje óta a deviza-lakáshitelek felvétele hónapról hónapra a nulláról a negyvenszázalékos szintig emelkedett, a forintalapúaké jelenleg a nullához közelít. Egyelőre a devizahitelek aránya az összes lakossági hitelen belül nem éri el a hét százalékot, de növekedésük óvatosságra int. Király Júlia szerint a magyar lakosság eladósodottsága a támogatott lakáshitelek indulásának időpontja óta meredeken emelkedik, a vagyonához viszonyított eladósodottság aránya jelenleg 23 százalék, amely a jóval gazdagabb nyugat-európai országok arányainak felel meg. Ha ez az arány növekszik, erős gazdasági bővülésre van szükség ahhoz, hogy a lakosság - növekedő jövedelméből - törleszteni tudja hiteleit.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.