Járai Zsigmond jegybankelnök mondott valamit a költségvetésről, Draskovics Tibor pénzügyminiszter pedig nem értette. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számai a büdzsé idei és jövő évi alakulásáról egészen más képet festenek a gazdasági folyamatokról, mint a pénzügyi tárca adatai. Járai szerint 2004-ben az úgynevezett uniós statisztikai szabvány szerint legalább 5,4 százalékos lesz, míg jövőre szélsőséges esetben akár 6,4 százalékos is lehet a GDP-arányos deficit, miközben a kormány erre az évre 4,6, 2005-re pedig még alacsonyabb, 4,1 százalékos államháztartási hiányt ígér.

Az MNB stábja által összeállított inflációs jelentés - erre hivatkozott szerdán Járai - ugyanakkor maga is csak 4,9 százalékos hiányt jelez előre jövőre az uniós statisztika alapján, s csak a legszélsőségesebb esetben tartja elképzelhetőnek a jegybankelnök által említett értéket.

A PM ugyan jelezte, felül kell vizsgálnia az idei előrejelzését, de a piac így sem vár többet a GDP öt százalékát elérő hiánynál - a jegybankelnök szerdán világgá kürtölt véleménye tehát a legpesszimistábbak egyike jelenleg.

Az MNB és a PM számításai között óriási a különbség, ráadásul az eltérő megítélés folytonos, nyilvános hangoztatása megingatja a befektetők magyar gazdaságba vetett bizalmát is. Közgazdászok szerint az MNB és a kormány nem egy nyelven beszél, s miközben ez régi probléma, nagyobb baj, hogy az utóbbi időben egyre nagyobb nyilvánosságot kap. A szakmai vitát - mondják - a módszertani megközelítés eltérése okozza. A nyilvánosság bevonása viszont a politikai szembenállásból fakadhat.

A jegybanki tanulmányok elsősorban az államháztartás keresleti hatásával foglalkoznak, azzal, hogy a költségvetés költekezik vagy megtakarít-e inkább. Az MNB-nél ebből vonnak le következtetéseket, próbálják - feltételezések alapján - kiszámítani az úgynevezett pénzforgalmi és az uniós módszertan (lásd külön írásunkat) szerint várható államháztartási egyenleget.

A pénzügyi tárca ezzel szemben a pénzforgalmi adatokból indul ki, s ebből számolja vissza az uniós szabvány szerint mért deficitet. Ez lenne az idén a GDP 4,6 százaléka a kormány, 5,4 százaléka az MNB szerint.

Az idei esztendő furcsasága, hogy miközben az MNB további erőteljes megszorításokat követel, hogy az év végén se legyen nagyobb a hiány az éves előirányzatnál, friss inflációs jelentésében maga ismerte el, hogy az államháztartás 2004-ben igen látványosan csökkentette költekezését. Sőt, ebből az anyagból az is kiderül, hogy a költségvetés elsődleges egyenlege, amely nem tartalmazza a kamatterheket, nagymértékben javul a múlt évhez képest. Ha a deficit az idén a GDP 4,6 százaléka lenne, ebből 4,1 százalékot a kamatfizetési kötelezettség magyarázna, s mindössze 0,5 százalék lenne a többi tétel. Ha tehát magasabb lesz a hiány, a rendkívül magasan tartott kamat is kiveszi ebből a részét. Szakértők emlékeztetnek rá, hogy amikor az előző kormány erőteljesen növelte az államháztartás költekezését, akkor az MNB nem tiltakozott élesen a meginduló kedvezőtlen folyamatok ellen.

A kutatók egyébként az uniós statisztika szerinti deficit számításának jelenlegi nehézségeire is felhívják a figyelmet. Karsai Gábor, a GKI ügyvezető igazgatója arra mutat rá, hogy a költségvetési számok pénzforgalmi szemléletben állnak rendelkezésre, s az uniós szabványnak megfelelő számításba a hiánynövekedés ebből nem szükségképpen egy az egyben kerül át. (Például az autópálya-építések elszámolása ilyen bizonytalan tétel.)

Gyengülő forint, aggódó befektetők

A forint tovább gyengült tegnap, árfolyama az euróval szemben ismét megközelítette a 250 forintot. A forgalom a kereskedők szerint viszonylag élénk volt. Az állampapírok másodpiacán délután gyorsultak fel az események, miután több külföldi bank és befektetési alap - köztük a Bank Austria és a Deutsche Bank - levélben figyelmeztették ügyfeleiket: addig adják el hosszú lejáratú magyar papírjaikat, amíg az euró el nem éri a 250 forintos árfolyamot. Ennek nyomán a hosszabb lejáratokon 0,2-0,3 százalékponttal emelkedett a hozamszint - a befektetők ugyanis eladásokba kezdtek. A piacon a pénzügyi kormányzat hitelességét tesztelik - mondják kereskedők.

Draskovics Tibor és Járai Zsigmond