Szeptember elsején ült össze a Medgyessy Péter által márciusban felkért független szakértői bizottság, hogy az eredetileg a Zengőre tervezett NATO-radar más lehetséges telepítési helyeivel kapcsolatos véleményét kialakítsa. Vagy egy tucat újság, rádió, tévécsatorna tudósítását olvastam, hallgattam, néztem: kettő volt közülük, mely korrekt módon a bizottság elnökének, Láng István akadémikusnak a szavaival ismertette a bizottság álláspontját: "környezet- és természetvédelmi vonatkozásban a Tenkes lenne a legjobb, a második helyen a Hármas-hegy, és a Zengő esetében vannak a legnagyobb problémák. Radartechnika szempontjából fordított a helyzet, és a sorrend." - Az idő egyébként sürget, a radarokat közben gyártják, tehát ha nem veszi át a honvédség, nem fizet, olyan kötbérek vannak, hogy azok csillagászati számokkal mérhetők, tehát nem lehet sokáig halogatni a konkrét döntést". A médiák egyharmada a professzor úr mondandójából semmit nem közöl, csak a Greenpeace kampányszervezőjének, szóvivőjének, a Védegylet képviselőjének a véleményét közvetíti.

NATO-szövetségeseink vélhetően riadtan figyelik, hogy egy hosszúhetényi patológus a médiában két vállra fekteti a honvédelmi minisztert, kinek alárendeltségében százmilliók felett diszponáló kommunikációs főigazgatóság működik. A honvédelmi miniszter még párttársait és a koalíciós partner eminenseit sem volt képes visszatartani attól, hogy a Zengő körül kialakult műbalhét a civil kontroll győzelmének minősítsék. Szerintem annak a politikusnak, aki nem látja, hogy a radar ürügyén jobboldali politikai hecckampány folyik, nem kellene a plakátragasztóénál magasabb pozícióra törekednie.

A honvédelmi miniszternek eszébe sem jutott, hogy felvegye a harcot a médiát elöntő nép-nemzeti dilettantizmussal szemben. Kísérletet sem tett arra, amit a bükkösdi cementművel kapcsolatos népszavazás előtt a Strabag megpróbált: hogy ellentábort szervezzen. Nem tudom, feltűnt-e a tévénézőknek, hogy a Strabag által szervezett lakossági fórumra, amelyet csak a bükkösdieknek terveztek, végük is engedték behatolni a Pécsről érkezett fideszes és jobbikos honatyákat, honanyákat, valamint a hosszúhetényi és a pécsváradi Zengő-akciókból ismert tömegmanipulátorokat. Ha a Strabag szervezői kitartottak volna eredeti elképzelésük mellett, és nem engedik idegenek által szétverni a lakossági fórumot, elkerülhették volna a csekély 40 szavazatos veszteséget.

Az ökoterroristák ismert tömegmanipulációs eszközöket alkalmaztak, a HM ötletek nélkül, gyáván átadta nekik a terepet: a zengői helyszínt és a médiát.

Félő, hogy a független szakértői bizottság is csak az elszabadult hajóágyú szerepét játszhatja el. Az az érzésem, hogy a bizottságot is megvezetik. A NATO-ban a három magyarországi katonai légtér-felügyeleti radar helyét ún. digitális terepmodell segítségével határozták meg. Ennek a tervezési modellnek az a lényege, hogy kiszámítják a különböző repülési magasságokra vonatkozó láthatósági mátrixokat a radarok néhány számba vehető elhelyezési konstellációja mellett, és ebből kiválasztják az optimálist. A három radar közül a zengői elhelyezése volt a legegyértelműbb, a másik kettőnél nagyobb mozgási szabadság mutatkozott. A Zengőn elhelyezett radarnál egyedül a pécsi tévétorony okoz egy foknál kisebb takarást délnyugati irányban. Délre 60-70 km-re a 953 méteres horvátországi Papuk-hegy akadályozza a kilátást 15- 200 fokos szektorban. Más irányokban csak a Föld görbülete miatt növekszik az a repülési magasság, amelyen még észlelhetők az ellenséges repülőgépek. A három radar közül a zengői látja legjobban a talaj közelében a két legfontosabb védendő objektum, Budapest és a paksi atomerőmű megközelítési útvonalait.

A honvédelmi minisztérium rendelkezik digitális terepmodellel, a televíziókban be kellett volna mutatniuk, hogy milyen magasan repülő gépeket lehet látni a radarokkal azok különböző elhelyezése mellett. A zöldek által talán úgyszintén NATO-kollaboránsnak vélt Pitagorasz képletével bárki kiszámíthatja, hogy a sík területen elhelyezett radar, mint amilyen a békéscsabai, a tőle 100 km távolságra lévő repülőgépet már csak akkor látja, ha az 800 m-nél magasabban repül. 200 km-es távolságból az észlelés alsó határa 3000 m, 300 km-es távolságból 7000 m. Ezért aztán sem a bálványosi, sem a békéscsabai radar nem láthatja azokat a repülőgépeket, amelyek a Duna vonalán 5-100 méteres magasságban közelítik meg Paksot vagy Budapestet. Erre egyedül a zengői radar lenne képes.

Vizsgáltak egy sor hegycsúcsot a Mecsekben és a Villányi-hegységben: Tubes, Jakab-hegy, Hármas-hegy, Harsányi-hegy. A bizottság által most preferált Tenkes-hegyet eleve kizárták, mert alacsonyabb, mint a Villányi-hegység másik csúcsa, a Harsányi-hegy. Ráadásul a Tenkes-hegyen egy olyan, passzív (vevő) híradás-technikai berendezésekkel felszerelt (nemcsak hazánk, hanem a NATO érdekeit is szolgáló) katonai objektum fejlesztése folyt, melynek működése elektromágneses szempontból összeférhetetlen egy nagy teljesítménnyel sugárzó radarral. Az állomás fejlesztése befejeződött, s ott államközi szerződés keretében nagy kapacitású civil mikrohullámú átjátszóállomás is üzemel déli szomszédaink irányába. Az állomás érvényes szerződések alapján helyt ad még más kommunikációs szolgáltató társaságok antennáinak is. Ezek működése szintén összeférhetetlen a radarral. A radarnak a 408 m-es Tenkes-hegyen történő elhelyezése a láthatóság szempontjából szakmai abszurd. Keleti irányban a 442 m-es Harsányi-hegy takarja ki közvetlen közelről az Alföld jelentős részét. Északi irányban a 20 km-re lévő Mecsek 400-600 m-es hegyvonulata zárja ki szinte a teljes Dunántúlt a megfigyelhető zónából. Déli irányban a 40 km-re lévő horvátországi Papuk-hegy majd 1000 m-es csúcsába ütközik a radarnyaláb. A Nyugati-Mecsekben lévő Jakab-hegy elől a Tubes és a Misina, a Keleti-Mecsekben lévő Hármas-hegy elől maga a Zengő takarja el az Alföld jelentős részét.

Ha mindenáron alternatív megoldáson törjük a fejünket, akkor egyedül a Közép-Mecsekben lévő 612 m magas Tubes jöhet szóba. A Tubesen szintén van katonai objektum, mely a honvédségi mikrohullámú lánc tagja. A tüzérdandár felszámolásával ennek jelentősége csökkent. A mikrohullámú lánc elemei és közvetlenül a honvédségi objektum mellett lévő Pannon GSM adótornyának elemei a radart létrehozók költségén áttelepíthetők a pécsi tévétoronyra. A láthatóság szempontjából a Tubes lehet a szükséges esetben elfogadható megoldás. A körkilátást a 2,5 km-re lévő tévétorony szakítja meg 1-20 fokban délkeleti irányban, és a 15 km-re lévő Zengő takar ki 5-60 fokot az alföldi területekből. Érthetetlen, hogy a bizottság miért nem vizsgálta a Tubest, a Zengő egyetlen szóba jöhető alternatíváját.

Ha a Zengőn elhelyezett radar felderítőképességét 100 százaléknak vesszük, akkor a tubesi elhelyezés körülbelül 10 százalékos képességcsökkenést jelent, minden más változat 40-60 százalékosat!

Az "elszabadult hajóágyú" nemcsak a főárbocot törheti el, hanem letarolhatja az egész fedélzetet. Hiszen:

1. Sikerülhet kivívni szövetségeseink rosszallását azzal, hogy nem a szakmai szempontból legalkalmasabb Zengőre telepítjük a radart.

2. Ezt a rosszallást fokozhatjuk azzal, hogy ráadásul felszámolunk egy a NATO számára fontos és jelenleg jól működő objektumot a Tenkes-hegyen.

3. Déli szomszédainkat is sikerül magunkra haragítani, ha az érvényben lévő államközi szerződés ellenére új helyet kereshetnek a Tenkes-hegyre telepített átjátszóállomásuknak.

4. A multinacionális kommunikációs szolgáltatókkal is összerúghatjuk a patkót állomásaik felszámolásával.

5. Mindezek fejében kapunk a Tenkes-hegyen egy radart, melynek felderítőképessége a Zengőn elhelyezett radarénak felét sem érné el.

Ha még ennél is rosszabb megoldást akarunk, akkor már csak az uránbánya elhagyott 1200 m-es aknájának mélyére telepíthetnénk a radart.

Nem árt, ha az olvasó tudja, hogy mialatt Magyarországon a zengői radar körüli obstrukció folyik, addig a nem NATO-tag Horvátország és az új NATO-tag Románia lassan befejezi hasonló radarjainak telepítését. Horvátország öt radart telepít, az említett Papuk-hegyen már két hónapja üzemel a Zengőre tervezettel azonos képességű radar.

A fenti országokban a radarok tényleges telepítése sem okozott olyan tömeges és súlyos agykárosodást, mint amilyet ennek az egy zengői radarnak már az előkészítése során is elszenvedtünk.

A szerző nyugállományú alezredes