Pedig volt esély rá az elmúlt csaknem egy évtizedben - többször is -, hogy mindez másképpen alakuljon. Az esélyt az egészségügy informatikai, belső irányítási fejlesztése nyújtaná, nemcsak a korszerű technika, hanem egy más szemléletmód okán is. Csakhogy az ezekre az átalakításokra, fejlesztésekre szánt, kiszorított vagy megnyert pénzek állandóan elúsznak valamiért.

Persze nem mindig és nemcsak a hiányáról van szó. Az egészségügy működéséből folyamatosan hiányzik a versenyhelyzet, a piaci "rend". Ilyen esetnek tekinthető az a kisebb megrökönyödést okozó vita, amely éppen a klinikai informatikai rendszerek piacán tört ki, és immár nyolc éve nem tud róla a hazai bíróság jogerősen dönteni: egy osztrák cég, a LAB-COM GmbH perli multinacionális óriás riválisát, azt állítva: elcsábították a szakembereit, akik "kimentették" a cégből a tudást, piaci információkat, szakmai tapasztalatot, helyismeretet.

Az eltérített fejek véletlenül éppen a klinikai rendszerek IBM által kifejlesztett, a LAB-COM által honosított-magyarított szoftverrel, illetve a szoftver többéves adaptációs-fejlesztési és alkalmazási ismeretével öt nappal a tenderzárás előtt léptek meg. Legalábbis ezt állítja az osztrák szoftvercég tulajdonosa, dr. Rudas László. Mindez még 1996-ban történt (a világbanki pénzek idején), amikor a Debreceni Orvostudományi Egyetem (DOTE) kórházi informatikai tenderén váratlanul, öt nappal a tenderzárás előtt pályázóként megjelent a korábban ilyen profillal nem rendelkező Hewlett-Packard Magyarország Rt. - háttérben a Rudas úrtól kilépett szakemberekkel mint tanácsadókkal.

Talán ez a körülmény szót sem érdemelne, mondhatnánk, a véletlen műve volt. Csakhogy az elmúlt nyolc esztendőben a "lelépett" fiatal szakemberek új cége, az ISH Kft. több mint harminc hazai kórházban nyert tendert informatikai fejlesztőként, és csaknem egyeduralkodóvá vált a hazai fejlesztésekben. "Különben hogyan lehetne, hogy a világbanki tender során általunk fejlesztett rendszert júniusban még mi supportáljuk (karbantartás - a szerk.), júliusban pedig már nem tudunk belépni?" - kérdezi sokat sejtetően dr. Rudas.

Informatikai szakemberek mondják, hogy legalábbis gyanús: ha lassan, csepegtetve is, de megszületnek a témába vágó pályázatok, azok valahogy többnyire ugyanannak a három, triumvirátusba tömörült pályázónak szólnak: ez az IBM, az SAP és az ISH. Ezek a hangok persze a szakmai konkurencia irányából érkeznek, így tehát nevezhetnénk őket féltékenységi rohamoknak is. De azért tárgyilagos, intő jelek is vannak arra, hogy nem zörög a haraszt, ha…

Néhány nappal az MITS, a Magyar Információs Társadalom Stratégia elfogadása és közzététele előtt, tavaly november elején egyeztető értekezletet tartottak több egyetem felső vezetője, illetve az oktatási tárca illetékeseinek részvételével a felsőoktatás - benne az orvosegyetemekhez kapcsolódóan egészségügyi intézmények - informatikai fejlesztéséről. Az oktatási tárca illetékesei által összehívott egyetemi vezetők mellett szakmai tanácsadóként különös módon azonban csak a triumvirátust hívták meg.

Ha nem vagyunk gyanakvóak, azt mondhatjuk, hogy tájékozatlanságból az Oktatási Minisztérium (OM) vezetői, szakmai tanácsadói csak a "legismertebb" termékek képviselőit ültették össze az egyetemi illetékesekkel. Mert azt senki sem vitatja még a szakmában sem, hogy az IBM fejlesztette MedSolution/6000 kórházi szoftverrendszer jó, hogy az SAP vállalatirányítási (ERP) integrált rendszere kiváló, csak annyit állítanak, hogy vannak olcsóbb, de hasonlóan jó rendszerek is a piacon, és akadnak olcsóbb fejlesztők, telepítők, akik ugyanazt tudják, mint azok, akik az utóbbi időben sorra nyerik a tendereket. Mivel lehetne például magyarázni, hogy gyakran a legdrágább pályázó nyeri el a megbízást, mint például a miskolci Semmelweis Kórházban, ahol végül a Közbeszerzési Döntőbizottság óvta meg a pályázat végeredményét.

Az informatika szélsebesen átalakuló, fejlődő iparág, de az anomáliák okait még véletlenül sem a technológiában vagy magában a szakmában kellene keresnünk. Az alkalmazók, vagyis a vevők, megrendelők és a szállítók belső viszonyairól is árulkodik a kép.

Névtelenséget kérő informátorunk mondja, hogy ilyen például a Dél-pesti Kórházban 2003-ban lezajlott fejlesztés - amit közbeszerzési érték alatt leszállít és beszerel az ISH, majd az ezt követő közbeszerzési tenderen, amit az üzemeltetésre és további eszközök szállítására írnak ki, érdekes módon egyedüli érvényes pályázatot benyújtóként ugyanez az ISH nyer.

- Hamarosan megint lesznek pénzek az unióból - említi kudarcai okán dr. Rudas is -, méghozzá a regionális fejlesztési alapokból. Vagyis az egyes térségek nyerhetnek pénzeket az egészségügyi informatikai fejlesztésekre. Állítólag már a pályázatok előkészítésében részt vesz a debreceni régióban az ISH, amelyik így is egyeduralkodó beszállító a térségben, és nyilván indulója lesz a tendereknek is.

- Az ISH nem egyeduralkodó a térségben, például Debrecenben három egészségügyi intézményből kettőben más szállítók rendszerei az "egyeduralkodók". Egyébként nincs tudomásunk arról, hogy részt vennénk az előkészítésben - mondta Regőci Istvánnak, az ISH ügyvezetőjének tanácsadója, Asbót Kristóf. - Ha így lenne, nem indulhatnánk tenderen, de ilyen megbízásról vagy szerződésről sem én, sem a cég jogásza nem tud. Az viszont igaz, hogy hosszú évek óta ott vagyunk a debreceni klinikán, így előfordulhat, hogy informatikai kérdésekben kikérik a véleményünket.

Igen, ez gyakori hivatkozás, mert egy kicsi országban kicsi a szakma is. Csak az a kérdés, mennyire? Az ISH-tanácsadó szerint a tendereken való gyakori győzelmüknek is ilyesmi az oka:

- Mi képviseljük idehaza a legjobb alapokon nyugvó rendszert. Az ISH-komoly fejlesztői csapatot tart, nemzetközi szintű termékeket és szolgáltatásokat nyújt, közel száz munkatárssal.

Visszautalva a LAB-COM felől érkező panaszokra, azt mondja:

- Az ISH sohasem állt üzleti kapcsolatban ezzel a céggel, véleményt alkotni tevékenységükről nem kívánunk. Tudomásunk szerint az eljárást lezárták, mivel a LAB-COM akkoriban tett állításai nem igazolódtak be.

A kórházi informatikai rendszerek fejlesztését a hatékonyabb betegellátás, illetve egészségügyi gazdálkodás miatt kellene teljes erővel szorgalmazni. Mert a kórház szálloda is, étterem is, mosoda is, gazdálkodási egység, amelyben óriási pénzek forognak, s ezért nagyon sokat lehet átlátható, hatékony gazdálkodással megtakarítani. De még többet lehet az OEP-elszámolással nyerni - említi egy kórházi vezető. Az elektronikus rendszer ugyanis számon tartja, mely szolgáltatásért, hogyan lehet a legtöbbet lehívni az egészségpénztártól, vagyis segít pénzt szerezni.

A rengeteg hamis felhang, a kavarások a háttérben azonban kétségessé teszik, hogy mindig a legjobb győz, és a finanszírozó, az állam, az önkormányzat a legokosabban költi el a pénzt. A piaci szereplők itt is gyakran emlegetik dr. B. I. nevét: az államigazgatás Jolly Jokere mindig felbukkan, ahol a triumvirátus nyer. Ha más nem, ez elriaszthatja a piaci verseny tisztességet remélő szereplőit.

A kórházi folyosón