Nézzük hát a mostanság legtámadottabb szabad demokrata politikus életrajzát! Wekler Ferenc egy baranyai sváb faluban, Mecseknádasdon született. Bányász apja keményen fogta: diplomást akart nevelni egyke fiából. Az apa azért iratkozott be az esti iskolába, és járta ki a hetedik-nyolcadik osztályt, hogy ellenőrizze fia tanulását. Érettségi után Wekler Ferencet felvették a pécsi tanárképző német-népművelés szakára, de az első évben kimaradt a főiskoláról. Traktoros lett, majd röntgenasszisztens, később a pécsváradi kultúrházban képesítés nélküli népművelő. Újra sikerrel felvételizett, de már az ELTE történelem-népművelés szakára. Diplomázott, aztán kijárta a tudományos szocializmus szakot is. Még 1978-ban elvette vele egykorú falubelijét, Reisz Teréziát, aki szintén Pesten járt egyetemre.

Spontán jelölt

Wekler 1982-től a pécsi egyetemen tudományos szocializmust tanított. A leadott anyagot hazugnak érezte és utálta. Ebben szerepet játszott, hogy Pesten megismerkedett olyan tanulmányokkal, amelyek vitatták a szocializmus hegemóniáját. A tudszoc-ra ráunó tanár gazdálkodni kezdett Mecseknádasdon, nyulat, kecskét és disznót tartott. Kezére állt a fizikai munka, már az egyetemi évek alatt is gyakran lapátolt szenet, havat, dolgozott kőműves mellett, vállalt rakodást.

1985-ben spontán jelöltként elindult faluja tanácselnöki posztjáért. Ő és felesége eljártak a nádasdi néptánccsoportba, s ott merült fel, hogy "miért ne lehetne a Feriből jelölt?". A fiataloknak elegük lett a szolgaian gondolkodó pártelvtársakból, s úgy vélték, hogy Wekler hazatelepülő, agilis értelmiségiként, tősgyökeres svábként nyerhet a választáson. Nyert is. Két évvel később Wekler megtudta, hogy a paksi atomerőmű Mecseknádasd közelében, az Ófalu-Feked-Véménd háromszögben akarja eltemetni a közepes radioaktivitású hulladékot. Wekler harcot indított a titkosított terv ellen. Ügyesen taktikázott: nem azt mondta, hogy ne legyen atomtemető, ő mindig csak azt hangsúlyozta, hogy az érintett települések hadd tudjanak meg mindent a beruházásról, és hadd fogadjanak saját szakértőket, akiknek a véleménye alapján eldönthetik, hogy támogatják-e az atomtemető dolgát. Vagyis nyilvánosságot követelt és döntési autonómiát kért falujának. Felkészült volt és elegáns, tömören fogalmazott, egyszerre szólt az emberek értelméhez és érzelméhez, s ügyesen bánt a sajtóval.

1988-ban a formálódó, pártosodó alternatív mozgalmak szövetséget kötöttek az atomtemető ellen küzdő Weklerrel. Hisz az akaratát társadalmi kontroll nélkül átpasszírozni akaró paksi erőművet az ellenzékiek az egypártrendszer és a megszálló Szovjetunió bástyájaként tudták démonizálni, így amikor az ellenzék az atomtemetőt támadta, valójában a rendszert bontogatta. Wekler szimpatikus volt az ellenzéki pártok számára, de nem lépett be egyikbe sem, inkább megalapította a Faluszövetséget, ami a kistelepülések érdekvédelmi egyesületeként definiálta magát. A Faluszövetség jelöltjeként elindult az 1990-es parlamenti választáson, és győzött.

Pár hónappal később Wekler belépett az SZDSZ-be. 1992 végén - a szabad demokratáktól kiszivárgott hírek szerint - Wekler komolyan szóba került a '94-es választás miniszterelnök-jelöltjeként. Az SZDSZ-nél abban bíztak, hogy a párt a fővárosban mindenképp erős lesz, Wekler személye viszont nyitást jelenthetett a vidék felé. Később mégis Kuncze Gábor lett a párt listavezetője, s Wekler pártigazgatóvá avanzsált. Egyesek szerint a posztot kárpótlásul kapta Wekler, mások szerint inkább azért bízták rá a párt igazgatását, merthogy ő képes rendet rakni az SZDSZ zavaros gazdasági ügyeiben. Ezt főleg arra építették a bizakodók, hogy Wekler akkor már sikeres és tehetős vállalkozó volt. 1990-ben több céget is alapított a feleségével, s ezek a kft.-k főleg abból csináltak pénzt, hogy baranyai falvak németül beszélő szakmunkásait - tanulás címén - kivitték dolgozni Németországba.

Wekler tényleg bevált pártigazgatóként, s amikor a párt a '94-es választás után az MSZP-vel koalícióra lépett, a politikus - az önkormányzati munkában szerzett rutinja miatt - abban reménykedett, hogy ő lesz a belügyminiszter. Ám Kuncze most is elébe vágott. Ezt néhányan azzal magyarázták, hogy Weklertől tartottak a sajátjai és a szocialisták is, Wekler tárgyalási stílusához ugyanis hozzátartozott, hogy felkészült a másikból, s félreérthetetlenül jelezte is partnerének, hogy ismeri a gyengéit. Ez sokakat nyugtalanított, nem akartak olyan belügyminisztert, aki esetleg a fejükre nő.

Wekler Ferenc sértetten élte meg, hogy elúszott a bársonyszék, s hangulatát az is nyomasztotta, hogy 1994-ben felesége beadta a válópert. A kétgyermekes házaspár vitája a tetemes vagyonról elmérgesedett, s a közös vállalkozások sorra tönkrementek ebben a viaskodásban.

E vagyonvita egyébként azóta is tart. Wekler Ferenc ugyan megnyert minden pert, ám környezetében sokan haragszanak rá, mivel úgy látják, hogy volt feleségével kegyetlenül bánt el. Egyik vitájuk Reisz Terézia szerint odáig fajult, hogy az asszony elvetélte új kapcsolatából fogant, nyolc és fél hónapos magzatát, s a csecsemő belehalt az orvos nélküli szülésbe.

Reisz Terézia végső elkeseredésében az újságokhoz fordult, és azt állította, hogy Wekler több alkalommal bántalmazta őt, vagyonából kiforgatta, s mindehhez a rendőrség és a bíróság asszisztált. Wekler cáfolta exneje szavait, s rágalmazásért feljelentette az asszonyt és a cikket közlő újságot. Ezt a pert is megnyerte első fokon, s a bíróság kétmillió forint büntetést rótt Reisz Teréziára.

A volt feleség mellett kiálló és tüntető ismerősök azért sem értik, hogy Wekler miért nem enged a felesége elleni pereskedésben, mert a honatya helyzete sok tekintetben irigylésre méltó. Wekler Ferenc - igaz, listáról - de 1998-ban és 2002-ben is bejutott a parlamentbe, hat éve alelnöke a T. Háznak. Pártjában ügyvivő és országos tanácstag. 2002-ben Mecseknádasdon újra megválasztották polgármesternek, ő a Zengőalja Területfejlesztési Kistérségi Társulásnak, valamint a Községi Önkormányzatok Országos Szövetségének az elnöke. Magánélete rendeződött, új társa van, és ebből a kapcsolatából gyermeke is született. Vállalkozásai újra szárnyalnak, s vagyonbevallása alapján az egyik leggazdagabb képviselő. Helyzetének ismerői Wekler teljes vagyonát több milliárdra becsülik, mivel úgy vélik, hogy nemcsak az tekinthető övének, ami a nevén van, hanem azon ingatlanok és gazdasági társaságok egy része is, amelyben családtagjai bírnak tulajdonrésszel.

Az, hogy Wekler működő vagyonának egy része a rokonok neve alatt fut, keveseket izgat, az viszont, hogy a Wekler család feltűnően nagy állami pénzekhez jutott az elmúlt két évben, botrányt kavart. Wekler Ferenc egyik cége, valamint tíz családtagja és azok vállalkozásai tavaly és az idén mintegy 92 hektár szőlő telepítésére összesen 270 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak a földművelési tárcától. Ezek a - Mecseknádasd, Mórágy és Alsónána külterületén található - földek Wekler tulajdonában vannak, ám a 92 hektárnyi területet a képviselő ingyenes használatba adta a három falu határában szőlőt telepítő rokonoknak.

Vállalkozó család

Akik támadják, már azt is kifogásolják, hogy miért a családtagok nevén megy ez a telepítés, hisz nyilvánvalóan nem ők intézik, hanem a honatya integrálja az egész munkát. Mint ahogy abban is biztosak, hogy az FVM-támogatásért beadott pályázat kidolgozása is az ilyen ügyekben roppant jártas Wekler munkája.

Wekler ragaszkodik ahhoz, hogy a támogatást valóban a rokonai pályázták meg, és ahhoz is, hogy a pénz megszerzéséhez nem volt szükség az ő kapcsolataira. Ezt megerősítik a baranyai földművelésügyi hivatalban is, ahol a mecseknádasdi szőlőtelepítés támogatásáról döntöttek. A hivatalban azt mondják, hogy akik időben pályáztak és megfeleltek a kiírás követelményeinek, azok valamennyien pénzhez jutottak. Mellesleg a Wekler család vállalkozói magatartását a megyei földművelésügyi hivatalban hallatlanul pozitívnak ítélik. Hisz Wekler domboldali, erodált földje alkalmatlan nagyüzemi szántóművelésre, viszont adottságai okán ideális a szőlőnek. Ha például a nádasdi terület megmarad rétnek, legfeljebb egy-két embert tart el, mivel azonban időben - még az uniós csatlakozás előtt - át lett minősítve szőlővé, akár 10-15 embernek is megélhetést nyújt az a föld. A hivatalban azt is hozzáteszik, hogy a szőlőtelepítéshez ugyanannyi önerő kellett, mint amennyi támogatás érkezett, vagyis a Wekler família legalább 270 millió saját tőkét kockáztat.

Azt, hogy Wekler strómanok nevén futtatja-e vállalkozását, a hivatal nem vizsgálhatja. S azt sem, hogy miképp hatolt be arra a mórágyi földterületre a honatya. Ez egyébként úgy történt, hogy Wekler először kapott ajándékba két aranykoronányi földet egy idős asszonytól. Ha Wekler az első földdarabot nem ajándékozással, hanem adásvétellel akarta volna megvenni, akkor az általa kiszemelt földre elővásárlási joguk lett volna a birtoktesten belül lévőknek. Így mentesült ettől a tehertől és időhúzó tényezőtől. Viszont amikor már Wekler bent volt a mórágyi területen, akkor neki is volt elővásárlási joga a többi, eladásra kínált birtokra. Élt vele, és megvett 27 hektárt.

Persze kérdés, hogy Wekler valóban ajándékba kapta-e azt a két aranykoronányi parcellát. Mert ha nem, akkor az ajándékozás valójában egy adásvételi szerződést leplez, mondják az esetet - kérésünkre elemző - jogászok. Márpedig egy leplezett szerződés semmisnek tekintendő, s aki azt megkötötte, bűntettet követett el.

Két aranykorona

Wekler Ferenc cáfolja, hogy a két aranykoronányi földet megvette volna, ám az ajándékozás életszerűsége a kívülállók számára sántít, hisz egy vadidegen aszszonytól miért kapna valaki földet. Wekler azzal indokolja az ajándékozást, hogy az asszony meg akart szabadulni földjétől, mivel nem tudta azt művelni, és tartott a művelési kötelezettségtől. Az SZDSZ-ben egyelőre elfogadják, hogy egy ilyen ajándékozási szerződés életszerű. Ha nem fogadnák el, akkor nyilván megkérték volna már a politikust, hogy találjon ki valami elfogadható indokot önnön távozására. Bár van, aki szerint azért nem tessékelik ki Weklert, mert a politikus - pártigazgatóként - feltérképezte a párt vezetőinek minden gyenge pontját. Weklertől valóban nem idegen módszer az, hogy ha megtámadják, azonnal visszatámad. Amikor arról kérdeztük, mit szól ahhoz, hogy Eörsi István az SZDSZ-ben Wekler miatt kialakuló morális válsággal indokolta a pártból való kilépését, akkor Wekler így reagált:

- Engem ne oktasson ki erkölcsből az, aki Sztálint dicsőítő verset írt.

Amúgy nemcsak Wekler pártjában okozhat fejtörést a mecseknádasdi honatya földje, hanem az MSZP-ben is. Mert - mint az ismert - a mórágyi szőlőket a földművelési tárca a völgységi borvidékről átsorolta a lényegesen nagyobb tradíciókkal rendelkező és sokkal piacképesebb borokat palackozó szekszárdiba. Ez csak a szekszárdi hegyközség kezdeményezésére történhetett volna meg, ám ott a hegyközség egységesen ellenzi Mórágy befogadását. Wekler tagadja, hogy ő lobbizott volna a szaktárcánál Mórágy átminősítéséért. Azt, hogy Wekler lobbizott-e vagy sem, nehezen lehet bizonyítani, ám azt, hogy a szakminiszter hibázott-e, két perc elég kideríteni. Van, aki azt mondja: ha ekkorát hibázott, mennie kell. Nehéz ezzel a megállapítással vitába szállni.

Ahogy Wekler látja

"Én az M6-os mellett szereztem földeket, mint ahogy Magyarországon mindenki, aki földet vásárol, valamilyen autópálya közelében vásárol, mert elég sűrű most már hál'istennek az autópálya-hálózat. Én a tervezett M6-os nyomvonalától körülbelül 10 kilométer távolságban vásároltam földeket, és ehhez birtok-összevonási támogatást nyertem pályázat útján az FVM kiírásában." (2004. július 25., MTV)

"Teljesen tudatos az én tevékenységem, 15 éve tudják az én pártomban, a széles közvélemény is, mert ez állandóan valamilyen ürügy kapcsán beszédtémává válik, hogy nem csak ebből élek, és azt gondolom, hogy az lenne a szerencsés, ha a politikusok előrelátóbbak lennének, és megfelelő egzisztenciával rendelkeznének a politikában. Nem lennének zsarolhatóak, nem lennének kiszolgáltatottak a mindenkori politikai hullámoknak." (2004. július 25., MTV)

"Egy ültetvénytelepítésnek a menete négy év. Négy év, mire egy szőlő termőre fordul. Tehát nehogy valakibe az a téves képzet alakuljon ki, hogy most itt kaptak egy zsákra való pénzt, és ezzel a pénzzel azt kezdhetnek, amit akarnak. Nem így van. (�) Ebben a folyamatban ténylegesen részt vett a családom, én magam nem, és ez a másik hamis állítás, én, Wekler Ferenc nem pályáztam itt egy fillérre se. Korábban pályáztam erdőtelepítési támogatásokra az Orbán-kormány idején, ahol megkaptam, ugyanúgy, ahogy mindenki más megkapta, ha érvényes pályázatot nyújtott be, azt is." (2004. augusztus 2., Nap-kelte)

"Én azon kevés politikus közé tartozom, aki '90 óta folyamatosan a nyilvánosság előtt vállalkozik, és ezt mindig is vállalta. A vagyonnyilatkozataimban minden szerepel, minden nyomon követhető, és természetesen a jövőben is ezt teszem. Nyilván egy bizonyos határ után, hogyha a pártom számára ez nagyon káros, akkor majd le kell vonnom a konzekvenciát." (2004. augusztus 11., Klubrádió)

"Addig, amíg csak a sajtó támadott, én nem kívántam más politikust kényelmetlen helyzetbe és magyarázkodásba kényszeríteni, természetesen továbbra is tartom. Nemcsak ők, hanem a volt miniszterelnök úr, Orbán Viktor feleségének cége is igénybe vett ilyen támogatást akkor, amikor ő miniszterelnök volt. De ez elvileg nem ment engem természetesen, akkor, hogyha jogszerűtlen az eljárás. Az ő esetükben sem volt jogszerűtlen, az én esetemben sem jogszerűtlen. Annyi a különbség, mondjuk Demeter úr és köztem, hogy ő személyesen vette fel ezt a támogatást a saját neve alatt, én mint mondtam, a családtagjaim révén kerültem." (2004. augusztus 11., Klubrádió)

Civilben a Parlament folyosóján