Uniós kötelezettség, hogy Magyarország legkésőbb 2005 végéig alkossa meg az áldozatvédelmi törvényt - tájékoztatott Gönczöl Katalin, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosa. A kriminológus professzor 1996-ban kezdeményezte, hogy az állam bizonyos esetekben nyújtson támogatást a sértetteknek, és 1999-től kezdődően a súlyos, élet elleni bűncselekmények áldozatai kapnak is kártérítést (eddig 230 millió forintot fordítottak erre a célra). 2001 óta kormányrendelet rögzíti ennek szabályait, az uniós irányelvek azonban önálló törvény megalkotását írják elő.A büntető igazságszolgáltatás célja csak részben a tettes elmarasztalása; ugyanennyire fontos, hogy az eljárásban biztosítsák a sértettek, illetve az áldozat halála esetén a hozzátartozók jogait - mondja Gönczöl. A törvény formálódó koncepciójának része, hogy a hatóságoknak minden esetben el kell fogadniuk a feljelentést, s az eljárás során kötelesek tájékoztatást adni, biztosítva az iratok megismerésének lehetőségét, valamint a sértettek aktív közreműködését, egészen addig, hogy tanúk kihallgatására, új szakértő kirendelésére tehessenek javaslatot. A rászorulók pártfogó ügyvéd segítségét is igénybe vehetik.

Az eljárásban védeni kell a sértettet attól, hogy azért, mert bűncselekmény áldozatává vált, újabb sérelmeket szenvedjen el. Gönczöl szerint ma nem kivételes, ha valaki a hatósági eljárásnak is "áldozatává" válik. Megalázóan bánnak vele, feleslegesen citálják kihallgatásra, az elkövetővel együtt várakoztatják a folyosón. Az uniós normák szerint viszont súlyosabb bűncselekmények esetén tettes és áldozat a bírósági tárgyaláson sem lehet közös légtérben; ilyen esetekben a sértett elkülönített, videokamerával felszerelt helyiségben tesz vallomást. E körbe tartozik, hogy a sértettet meg kell védeni a tettes esetleges bosszújától, akár úgy is, hogy szabadulásáról tájékoztatják.

A büntetőbíróság ma nem mindig dönt az esetleges kártérítésről, hanem a sértett - a jogerős ítélet után - polgári peres úton érvényesítheti igényét. De mert így nem tartható az EU irányelveiben szereplő ésszerű határidő, az új törvényben valószínűleg egységes eljárást írnak elő. Gönczöl kiemelte: a szabályozásnak ki kell terjednie a lefoglalt tárgyakra is, mert most még az is előfordult, hogy a hatóságok nyolc évig visszatartottak egy ellopott autót, s mire kiszolgáltatták, értéktelen ronccsá vált. A készülő jogszabály tartalmazza majd az állami kárenyhítés szabályait is. A közösségi normák szerint támogatást kell adni a gyilkosságok áldozatai hozzátartozóinak, illetve a maradandó fogyatékosságot okozó bűncselekmények sértettjeinek. Fokozatosan ki kell majd építeni az áldozatvédelem intézményrendszerét, ilyen például a "nép ügyvédje" hálózat, amely 2006-tól már a bűncselekmények sértettjeit is képviselheti. Létre kell hozni a pszichológiai szolgálatot, valamint az áldozatok támogatását biztosító intézményt is.

Gönczöl elmondta: az áldozatvédelmi törvény koncepcióját a tervek szerint az év végén terjesztik a kormány elé. A normaszöveg a jövő esztendő tavaszára készül el, és a törvénynek legkésőbb 2006. január 1-jéig hatályba kell lépnie.