Nyárra a házak elejét is felverte a gaz, összekócolódott az alacsony, feketére festett lábazat aljára leszórt kavics, ám az életteli narancssárgák most tündökölnek csak igazán. Főleg, ha ismerjük a környék jövendő sorsát, a Corvin- Szigony-projekt tervét. A József körút, Üllői út, Szigony és Práter utcák által határolt, körülbelül 20 hektárnyi területet rehabilitálják, úgy, hogy 1130 lakást bontanak le, és bár ötven régi épületet felújítanak, 2005 nyarától 190 ezer négyzetméternyi új lakás épül. A gondos tervezés a közterületekre is gondol: a Futó utcába is díszburkolatot terveznek, ami a rehabilitált területről talán épp el fog vezetni a mi színes társasházainkig - ezek ugyanis a Práter utcától nem az Üllői út felé, hanem a radikális megújulásra váró területen kívül esnek. Talán ezért, a közvetlen környéken több érdekes társasház is befejezéséhez közeledik, meglepő módon majd mindegyik erős színhatással, a kék, a zöld vagy a narancssárga árnyalataival teszi magát jellegzetessé.

A Futó utcai páros társasház vakítóan színes. Igaz, hogy csak úgy tobzódik a funkcionális homlokzati díszítésekben is, de valódi ereje ezekben a külsőségekben rejlik.

A Práter utcához közelebb eső épület részben ráfordul az utcára, főbejárata végigtekint a házsoron. Különböző méretű és kiosztású ablaksorok, játékosságig változatos, beugró és kifüggesztett erkélyek tagolják a homlokzatot. A színeiben és formáiban is visszafogottabb második épületen a többivel rokon színárnyalatú sárga hátú bemélyedés, rövid üvegtéglasorok teszik változatossá a képet. Nem tűnik nagyvonalúnak a lakások belmagassága, a négy, illetve öt emelet a máshol két-három emeletes környék méreteihez igazodik.

Mindkét épület fehér vakolatot kapott a belső homlokzatokon. Az utcára részben merőleges épület belső lakásai meglehetősen tágas belső kertre nyílnak, a másik gangos rendszere viszont elég szűken néz a szemközti ház hátfalára. Itt is, ahogy kívül, az építész eltért a derékszögektől.

A fordulatos formákat hangsúlyozó élénk színezést vagy a mostanában szinte kötelező "bauhausos" erkélyrácsozatot szemlélve felmerül a gondolat, hogy a divatos építészeti formulák vajon milyen mértékben képesek szolgálni a város jelen tereibe való illeszkedés, és a reprezentáló megnyilvánulás igényeit. Ez a feltűnő társasházsor mintha kilépne a nyolcadik kerület világából, és egy "fiatalos", vadonattiszta városrészbe kívánkozna. De szemlélhetjük úgy is, mint példakísérletet: a Corvin-Szigony-projektet életre hívó, és a terület megtisztításáért is felelős Rév8 Rt. vezérigazgatójaként is ismert építész-tervező, Alföldi György, talán etalonnak szánta a Futó utcai épületeket. De ha ilyen lesz az új nyolcadik kerületi blokk, akkor itt nyoma sem marad annak a városnak, mely szervesen nőtte ki magát a történelem szövevényéből.

Amolyan búcsúkör kerekedett a háznézésből. A legendás nyolcadik kerület egy része végleg megszűnik. Nyomasztó kérdés, hogy valódi minőséget teremt-e majd az új a régi hűlt helyén, vagy a rehabilitáció kivág egy darabot a múltunkból, anélkül, hogy valódi értékekkel pótolná. Nem tudtam védekezni a kétség ellen: ha gyerekkori utcámat dózerolnák le, vajon hogyan emlékeznék arra, amiből lettem. Végső soron a város is csak egy ember.

Szeszlér Vera

az OCTOGON Építészetkritikai Műhely Tagja