Magyarország a NATO-csatlakozáskor három repülőteret ajánlott fel a szövetségnek: Ferihegy mellett a honvédség központi repülőterét, a MiG-29-es ezrednek otthont adó Kecskemétet és Pápát, ahol a szövetségbe lépéskor, 1998-ban még egy MiG-21-es ezred állomásozott. A repterek korszerűsítésére a szövetség 37 milliárd forintot hagyott jóvá 1999-ben. A megszavazott pénzből 300 millió forintot már lehívott a honvédség, amikor - háromnegyed évvel a támogatás elfogadása után - Pápa helyett Taszár került tartalék repülőtérként a stratégiai térképekre.

A Honvédelmi Minisztérium (HM) szerint a váltást az indokolta, hogy takarékossági okok miatt idő előtt, tavaly szeptemberben leállították a Pápán repülő elavult MiG-21-eseket, s emiatt nem volt szükség többé a repülőtérre. A Pápa-Taszár-csere ötletét a minisztérium három vezetőjéhez kötik: Wachsler Tamás közigazgatási államtitkár, Kárász János és Martinusz Zoltán helyettes államtitkárok lobbiztak erőteljesen Taszár mellett. (Közülük ma már csak Kárász köztisztviselő a HM-ben.) Martinusz - hangsúlyozottan informális levélben - jelezte is az eredeti tervek módosítására vonatkozó ötletet Dieter Stöckmann NATO-vezérezredesnek.

Az ellenzéki pártok honvédelmi szakértői már ekkor úgy nyilatkoztak, hogy a döntés megváltoztatása kockára teszi szövetségesi jó hírnevünket, de tiltakozásuk nem nyomott sokat a latban: tavaly május 15-én a NATO négytagú szakértői bizottsága megérkezett Taszárra, megvizsgálni, hogy a repülőtér magyarok által használt része - hiszen ugyanott van egy amerikai bázis is - alkalmas-e katonai célokra. A bejárás után Wachsler és Kárász leállíttatta a pápai munkálatokat.

A szövetség szakértői tizenöt hiányosságot találtak a taszári repülőtéren. Ezek kijavítása szinte hajszálra ugyanannyiba - 13 milliárd forintba - került volna, mint a pápai korszerűsítés, bár abban nagyobb lett volna a szövetségi rész. A fénytechnika, az üzemanyag-tároló, a tűzoltó-kárelhárító objektumok felújítása a NATO-t terhelte volna. Nagyobb falatként az áramellátás korszerűsítése jelentkezett volna nemzeti hozzájárulásként. Viszont továbbra is Pápa mellett szólt, hogy ez az egyetlen katonai repülőtér, ahol hangárok vannak a gépeknek.

Bár a bezárás híre már a nyáron elterjedt, kormánypárti és ellenzéki politikusok sokáig csak visszafogottan nyilatkoztak a döntésről. Az indulatok akkor lángoltak fel, amikor kivonták a hadrendből a MiG-21-eseket. A búcsúrepülésen nem vett részt a tárca felső vezetése, Kovács Zoltán, a város fideszes polgármestere pedig magyarázkodásra kényszerült a repülőezred előtt: "Amit az emberi tisztesség keretein belül meg lehetett tenni, azt megtettem a bezárás ellen" - közölte. A városban ugyanis arra számítottak, hogy Kovács a pápai születésű Kövér László Fidesz-elnökkel és a belügyi tárca államtitkárával, Kontrát Károllyal megakadályozza az alakulat felszámolását.

Olaj volt a tűzre Fodor Lajos vezérkari főnök búcsúztatóbeszéde. E szerint a döntés politikai motivációk alapján született, amit a katonák csak végrehajtanak. E szavakra azonban megindult a politikai lobbi: Kövér és Kovács ugyanis parlamenti interpellációban kérte számon Fodor szavait, de a hadsereg parancsnokát Orbán Viktor miniszterelnök is megfeddte egy interjúban. A vezérezredes azzal védekezett, hogy szavait félremagyarázták, természetesen szakmai döntés volt Pápára lakatot rakni.

Sokáig úgy tűnt, a pápai fideszes lobbi nem tudja megváltoztatni a döntést. Több mint hétszáz katonával kezdtek személyi beszélgetéseket szeptemberben, számos eszközt raktárakba szállítottak, a repülőtér pedig a tervek szerint az ÁPV Rt.-hez került volna. Fodor Lajos vezérkari főnök még februárban, a használt nyugati vadászrepülők beszerzését bejelentő sajtótájékoztatón is azt közölte, hogy Pápát bezárják, az új gépek Kecskeméten állomásoznak majd a MiG-29-esek mellett.

Ennek ellenére Szabó János honvédelmi miniszter kezdeményezésére összeült a nemzetbiztonsági kabinet, hogy újra döntsön Pápa ügyében. Egyelőre nem lehet tudni, hogy a testület a NATO roszszallása vagy az erős Fidesz-lobbi miatt fújt-e visszavonulót. A döntésben szerepet játszhatott az is, hogy a honvédségi vezetés egyöntetűen ellenségesen viszonyult a taszári változat ötletgazdájához, Wachsler Tamáshoz, aki viszont tavaly ősszel távozott a közigazgatási államtitkári posztról, így nem volt, aki megvédje azt az elképzelést. Az is lehet, hogy a Magyar Honvédségnek azért kellett feladnia Taszárt, mert - meg nem erősített, de nem is cáfolt értesüléseink szerint - az Egyesült Államok tartósan be kíván ott rendezkedni.

A nemzetbiztonsági kabinet e hét szerdai döntése után Szabó János csak annyit mondott, hogy Pápa megmarad. Indoklásként hozzátette: a tárca hosszú távon gondolkodik.