"Máshol légy más!" - áll a Felvonulási téri Maria Regnum-templom maradványához kiszögelt transzparensen. "Nem barátnőt akarok, hanem férjet, gyereket, nem akarom, hogy pederaszták éljenek köztünk" - hirdeti egy rúdra barkácsolt fatábla, vékony, talpig feketébe öltözött lány tartja a magasba. "A másság takarodjon máshová!" - szól vörös betűvel és három felkiáltójellel egy harmadik.
Hamu a fejre
A papíron kulturális egyesületként bejegyzett, a gyakorlatban az ügyészség szerint neonáci eszméket hirdető Vér és Becsület szombat délutáni másságellenes tüntetésére érkezik kisebb-nagyobb csoportokban az "új évezred árja magyarja". Kopaszra nyírt fejek, lábszárközépig fűzött bakancsok, Szálasi-portrés pólók gyülekeznek, egy kocsi oldalának támasztva a bebugyolált árpádsávos lobogók várják, hogy néhány perc múlva a szél cibálja őket az elszánt ifjak markában. "Vakaroma-vakaroma-vakaroma� hej, vakaroma!" - bömböl a hangszórókból, és ekkor sajnáljuk, hogy a múlt hétvégi melegfelvonulás alatt az Erzsébet téren a gyerekek jogait az explicit tartalmú transzparensektől féltő, elszántan demonstráló MDF-es szabadcsapatok energiájából egy héttel későbbre már nem futotta. Később még gyakrabban fogunk e hiányon sajnálkozni, amikor a szónokok hárompercenként üvöltik majd, hogy "Mocskos buzik!". A trágár beszéd nem árt a gyerekek fejlődésének? - kérdeznénk őket, ha eszünkbe jutna ellendemonstrálni.
Magunkra maradunk a kérdéseinkkel, úgyhogy jobb híján a pulpitusra emelkedő Lelkiismeret '88-as Kocsis Imrére figyelhetünk. Esetleg egyre jobban sajnáljuk azt a kertésznadrágos kisfiút, aki már vagy egy órája csámborog a tömegben a Polgárjogi harc a magyar alkotmányosság helyreállításáért című kiadvánnyal a kezében. - Kétszáz forint - súgja, aztán tíz perc múlva újra felénk somfordál, köszönjük, még mindig nem, elejti a paksamétát, a közelében táborozó, nyilaskereszttel tetovált biedermeier "szekrények" rezzenéstelen arccal nézik, ahogy a földre hullott lapokat kapkodva szedegeti össze. A vendégszónok mondanivalója a "buzik a friss húsra vágynak, arra várnak, hogy fiatal férfiakat csábítsanak el, a gonosz heteroszexuális erők legyőzésére fognak össze, céljuk, hogy másokat is homoszexuálissá tegyenek" - vezérfonál mentén halad.
- A deviancia okai a gyerekkori szexuális zaklatásban, az apaminta hiányában keresendők - folytatja Kocsis -, nekünk nem lehet a torkunkon lenyomni, hogy a melegség a génekkel öröklődik, mert a homoszexuális nem reprodukálhatja magát, tehát már rég ki kellett volna halnia - hangzik az érvelés. A bőrfejű sokadalom meglepően maliciózus, a szónok füttyögésre, hurrogásra buzdító kiszólását csak Gergényi rendőrfőkapitány neve hallatán követi, "aki a tömegközlekedés érdekeire hivatkozva megtiltotta, hogy az Oktogontól a Hősök teréig vonulhassunk, s helyette itt, ebben a karámban kell a melegség terrorja ellen szót emelnünk". Kiderül, hogy a megoldás kulcsa a már meglévő és leendő apák kezében van, akiknek kötelességük, hogy elegendő időt szánva fiaikra, apamintát szolgáltassanak, továbbá, hogy a keresztény erkölcsöt propagálják. - Bár itt most kevesen vagyunk, higgyétek el, hogy az ország kilencven százaléka velünk van, ez bebizonyosodott akkor, amikor a szórólapokat osztogattuk - állítja a szónok.
Valóban szerény a részvétel, utal a mintegy ötvenfős hallgatóságra a szóra emelkedő, Vér és Becsület-alapító Domokos Endre János, aki ez alkalomra faragott versével - "Csapból is e kérdés csöpög, miért nem vagy te is más, köcsög?" - debütál. Száműzött Isten, az egy tál lencsés biblia Jákob, más néven Izrael (füttyögés ismét elmarad), a kiszemelt áldozatot alkohollal lekenyerező lakásmaffia-téma keveredik a másságukra "büszke buzik" ostorozása közé. Az volna a meglepő, ha Domokos Endre János nem értené félre a melegbüszkeség kifejezést, amely nem a másságra büszke, hanem arra a bátorságra, hogy meri vállalni a másságát, de ez már más téma.
Illés Zsolt, az egyesület szekszárdi tagja az "idegen fajok sokasodása", az 50 ezer forintos minimálbér és az erkölcsi szemétdomb trágyája, a "buzik egészségügyi támogatása" ellen protestál. Bezzeg Erdélyben, oda még nem ért el a globalizáció, ott elásnák az aberrált gondolkodásúakat - osztja meg nemrégiben szerzett tapasztalatait a hallgatóságával, s a nagy hevületben talán nem is hallja, hogy egy arra kószáló biciklista bekiabálja, hogy "Éljen az unió!". Domokos Endre János szavai zárják a rendezvényt, aki ezúton tudatja, hogy immáron hagyomány teremtődött, amíg melegfelvonulások lesznek, addig ők is megtartják a hideg büszkeség napját. - Az idén összejövetelünk igen szerény - hangzik el ismét és utoljára az önkritikus megállapítás -, de jövőre, ha kell, újra itt leszünk, családi programokkal és kulturális rendezvényekkel.
Ez utóbbira nagy szüksége is volna a Vér és Becsületnek, miután a másfél éve a Fővárosi Főügyészség által indított per egyik alapja, hogy kulturális missziójával - miszerint "mellőzött, fiatal művészeket karolnának fel" - köszönő viszonyban sem áll az egyesület. Hacsak nem azt nevezzük kultúrának, hogy a bőrfejű sokadalom erejéből a magyar és a székely himnusz eléneklése mellett a nyilasinduló "győzelemre visz a nyilaskereszt, éljen Szálasi Ferenc" eldünnyögésére is futotta.
Másfél éve húzódik a Fővárosi Bíróságon az a per, amelyben a Fővárosi Főügyészség a Vér és Becsület Kulturális Egyesület megszűnését és a szervezet feloszlatását indítványozza. Az egyesület működésével kapcsolatban az ügyészség a Nemzetbiztonsági Hivatal felkérése nyomán folytatott törvényességi vizsgálatot, majd ennek lezárultával keresetet nyújtott be. E szerint az egyesület 2002. januári bejegyzése óta nem végzett érdemi tevékenységet, létszáma kevesebb az előírt tíz főnél. Továbbá, az alapszabályban kinyilvánított kulturális céloktól eltérően az egyesület tagjai az alkotmányt sértő újfasiszta nézeteket hangoztatnak. A perben a legközelebbi tárgyalás október 13-án várható.