Az Európai Unió 2003/30/EC számú irányelve azt ajánlja: 2005 végéig az eladott üzemanyagok két százalékának, 2010 végére 5,75 százalékának bioüzemanyagnak kell lennie. A százalékokat megszabó irányelvet pedig 2004. december 31-ig be kell építeni a tagországok jogrendjébe. Magyarországon ez még nem történt meg. Annyi történt, hogy a még Torgyán József minisztersége alatt több mint félszáz biodízelüzemet felépíteni kívánó szándék nyomán van egyetlen biodízelt előállító üzem. Van is elég baja belőle a kunhegyesi Középtiszai Mezőgazdasági Rt.-nek. Sas János, a cég vezérigazgató-helyettese:

- Valamikor 1997-ben kerestek meg bennünket az üzem felépítésének ötletével, amikor a Horn-kormány tanácsadó testülete ezt nagyon szorgalmazta. Talán Burgert Róbertnek volt az ötlete, hogy legalább a BKV-t kellene ellátni bioüzemanyaggal, mivel az lebomlik, és nem károsítja a környezetet. Támogattuk az ötletet, mert készen volt a növényolaj-préselő üzemünk. A hidegen sajtolt növényolajnak nagyon jó piaca volt Ukrajnában, de itthon nem, úgyhogy kaptunk az alkalmon, amikor a következő kormány, pontosabban Torgyánék kiírták a pályázatot a megépítendő biodízelüzemekre. Nyertünk 82 millió vissza nem térítendő állami támogatást. A beruházás úgy 300 millióba került: megígérték, hogy a termék áfa- és jövedékiadó-mentes lesz, plusz kapunk literenként 60 forint állami támogatást. Meglett a jövedékiadó- és áfamentesség, a 60 forintból lett 30 forintos támogatás, aztán 2004-ben visszahelyezték a 25 százalékos áfakörbe a biodízelt, és megszűnt a literenként 30 forintos támogatás is. Az üzem kész, a biodízel alapanyagát adó repcére és napraforgóra szerződnénk, megszerveznénk a környező gazdák integrációját, de ennek ma nem sok értelme van.

Magyarországon az összes felhasznált energiaforrás - erőművek, távfűtőművek, szállítás-fuvarozás, mezőgazdasági felhasználás - 3,6 százalékát adják a megújuló energiaforrások. 2010-re érjük el az uniós átlag felét. Minden bizonnyal ennek is, no meg a tökéletesen átgondolatlan közgazdasági szabályozásnak köszönhetően az ország egyetlen, biodízel előállítására alkalmas mezőgazdasági nagyüzeme, a háromezer tonnás kapacitású Középtiszai Mezőgazdasági Rt. a 2003. januári próbaüzem óta egyetlen liter biodízelt nem tudott még forgalmazni.

Ausztriában száz benzinkútnál árusítanak biodízelt - számol be az ottani helyzetről tudósítónk, Szászi Júlia. Bécsben hét ilyen kút van. A teljes lista az autóklub honlapján olvasható, az aktuális árral együtt. Jelenleg a legjobb ajánlat: 0,77 euró. Biodízelt nemcsak az olajtartalmú növényekből, repcéből és napraforgóból, hanem használt étolajból is előállítanak. Ez utóbbi mennyisége Ausztriában évi 60 ezer tonna, amelynek a fele az iparban, nagyfogyasztóknál, illetve a vendéglátóiparban keletkezik. Így könynyen begyűjthető. A teljes ausztriai termelőkapacitás jelenleg évi 135 ezer tonna biodízel, ám mivel az ezzel foglalkozó tucatnyi üzem közül nem mindegyik működik teljes kapacitással, ennél kevesebb, 95 ezer tonna körüli mennyiség az évi termelés. A nagyobb üzemeken kívül mezőgazdasági szövetkezetek tulajdonában lévő, évi 1000-3000 tonna előállítására alkalmas kisüzemek a benzinkutak fő beszállítói. Az említett száz benzinkútnál egyébként tiszta biodízelt árusítanak, ezen felül terjed a biotartalmú dízel használata: a bio kétszázalékos aránya egyébként az EU 2003-ban elfogadott bioüzemanyag-rendelkezése értelmében a tagországok számára 2005-ben már kötelező; 2010-től csakis 5,75 százalékos biotartalmú dízel árusítható.

Nálunk úgy áll a helyzet, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium innovációs és környezetvédelmi főosztálya elkészítette A bioüzemanyagok és egyéb megújuló üzemanyagok közlekedési célú felhasználásának ösztönzéséről szóló előterjesztését. A tervezet szakmai egyeztetése megkezdődött. Az előterjesztésről a kormány a közeljövőben határoz.

Talán kicsit későn. Bár igaz: még mindig jobb későn, mint soha. Akkor talán a Mol Rt. is hajlandó volna arra, hogy az uniós gázolajszabvány szerinti öt százalékig biodízelt keverjen a hagyományos üzemanyagba. A Mol ugyanis elképzelhetőnek tartja a vegyes üzemanyag forgalmazását, de csak akkor, ha módosítanák a jövedéki törvényt, és az üzemanyagba kevert biokomponensekre is érvényes lenne az adómentesség, méghozzá garantáltan hosszabb ideig.

A Magyar Ásványolaj Szövetség azt sem ellenzi, hogy Magyarországon tiszta formában is forgalmazzák a biodízelt, ennek azonban fő akadálya, hogy a jelenlegi törvény szerint csak az használhatja adómentesen a bioüzemanyagot, aki előállította - mondta munkatársunknak, Peredi Ágnesnek Wilde György, a szakmai szervezet főtitkára.

A kunhegyesi vezérhelyettes, Sas János azt mondja: félmilliárdból lehet ma felépíteni egy biodízelüzemet, de ez a feladat kisebbik része. A nagyobbik, az alapanyagot szolgáltató olajos növények termelése, illetve az ehhez szükséges gazdasági integráció létrehozása. A kunhegyesi, háromezer tonnás kapacitású biodízelüzemhez kilencezer tonna alapanyag szükséges. Amit fel kell vásárolni, tárolni, feldolgozni. Sas János azt mondja, hogy a jelenlegi közgazdasági és jogi környezet mellett ennek nincs realitása. És akkor még arról nem is beszéltem - teszi hozzá -, hogy a termeltetés és feldolgozás húszezer tonna kapacitású üzemnél kifizetődő. A kunhegyesiek eleve úgy tervezték biodízelüzemüket, hogy ezt a méretgazdaságosságot vették figyelembe. Egyelőre hiába.

- Több mint nyolcvan biodízelüzemet akart Torgyán József felépíttetni - mondja a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumból dr. Nagy József, aki a bioüzemanyagok témájáért felelős - de bármennyire is indokolt, hogy a világ kőolajtermelésében tapasztalt hisztérikus ingadozások és a környezetvédelem Miatt fokozott figyelemmel forduljunk a megújítható üzemanyagforrások felé, a Torgyán-féle terv mégis irreális volt. Több tízmilliárdos nagyságrendet igényelt volna, és ami még döntőbb: a vetésforgót is figyelembe véve másfél millió hektáros vetésterületet. Ez nyilvánvaló nonszensz. De az is az, hogy döntő áttörés mindmáig nem történt biodízelügyben. A jogi háttér jelenleg még alkalmatlan a biodízel befogadására, mert egyelőre csak zártkörű forgalmazást tesz lehetővé. Minisztériumunk azt javasolta ez év tavaszán a pénzügynek, hogy keresse a lehetőségét: a Mol és a BKV is használhasson biodízelt. Azt is javasoltuk: az elhasznált sütőolajakat is lehessen bizodízelként hasznosítani.

A zártkörű terjesztés a biodízel esetében azt jelenti, hogy az alapanyagot megtermelő gazdálkodók számára lehetne csak megszervezni az értékesítést. Lehetne, de nem érdemes. Mert a hagyományos üzemanyagot használó mezőgazdasági termelő éppen annyit kap vissza támogatásként a gázolaj árából, hogy éppen ne legyen érdemes biodízelt vásárolnia. A Pénzügyminisztérium pedig úgy vélekedett, hogy amíg nincs e tárgykörben elfogadott stratégiaterv, addig nem lehet egységes szabályozást kidolgozni a felhasználásra és forgalmazásra.

Kunhegyes és a magyar biodízel még üresjáratban van.

Biodízel üzem