Nógrádi Zsolt több ismerősének bizalmasan elmondta, hogy testvére Magyarországon bujkál, de "a rendőrök soha nem fogják megtalálni", mint ahogy 1993 és 1998 között őt sem találták meg, amikor egy olajügyben elrendelték ellene az országos körözést.

Az ORFK fejvadászegységének (hivatalos nevén az ORFK célkörözési alosztálya) vezetőjét a múlt kedden utasította az ORFK bűnügyi főigazgatója, hogy embereivel kapcsolódjon be a Nógrádi Ádám elleni nyomozásba. A fejvadászok abból indultak ki, hogy Nógrádi Ádám valószínűleg Fót közelében rejtőzködött el, hogy szükség esetén személyesen tarthassa a kapcsolatot bátyjával, aki - legalábbis nyilatkozatai szerint - kezdettől nevetséges koholmánynak tartotta a testvérével szemben megfogalmazott gyilkossági vádakat. A rendőrség nem kívánta kommentálni lapunk azon értesülését, mely szerint attól a pillanattól kezdve, hogy elrendelték Nógrádi Ádám körözését, folyamatosan figyelték a bátyját is. Arról sem nyilatkozott senki, hogy kért és kapott-e engedélyt a rendőrség Nógrádi Zsolt telefonjának lehallgatására. Nógrádi Zsolt ugyanakkor úgy tudta, hogy a rendőrség szemmel tartotta őt és lehallgattatja a telefonjait is, ezért - munkatársunknak legalábbis azt állította - meg sem kísérelt kapcsolatba lépni a testvérével. "Ha akar, megkeres" - mondta.

A fejvadászok alig negyvennyolc óra alatt több tucat, döntően Pest megyei és fővárosi ingatlanközvetítőt kérdeztek ki. Azt vizsgálták, hogy bérelt-e lakást az elmúlt hetekben a környéken olyan valaki, aki kapcsolatba hozható a Nógrádi családdal.

Úgy tudjuk, kevesebb mint 48 órával a fejvadászegység bevetése után a nyomozók már elfoglalták figyelőállásaikat annak a háznak a környékén, amelyet a család egyik régi ismerőse és bizalmasa bérelt ki. Nógrádi Zsolt a Népszabadság kérdésére válaszolva tagadta, hogy ő béreltette volna ki testvére számára a szóban forgó gödöllői lakást. Az ő verziója szerint a házat öccse régi nőismerőse bérelte, és szerinte a hölgy adta fel az öccsét a rendőrségen. Ennek a feltevésnek ellentmondani látszik, hogy a rendőrség már Nógrádi Ádám elfogásának napján bejelentette, hogy senkinek nem fizeti ki a nyomravezetőnek felajánlott félmillió forintot, mivel nem bejelentés alapján jutott a gyanúsított nyomára.

A bravúros elfogás ellenére a rendőrség nincs lényegesen könnyebb helyzetben, mint korábban volt. Nógrádi Ádám eddig ugyan nem emelt panaszt a gyanúsítása és őrizetbe vétele ellen, de vallomást sem tett. Felkért védője, Magyar György ügyvéd szerint több mint valószínű, hogy hétfőn a bíróság elrendeli védence előzetes letartóztatását. Mindezek ellenére a rendőrség továbbra is csak közvetett bizonyítékokkal tudja alátámasztani gyanúját, miszerint az ifjabbik Nógrádi ölte meg az 1998. október 25-től 2001 augusztusáig eltűntként keresett édesapját, Nógrádi Józsefet.

Nógrádi József soltvadkerti vállalkozó két fiával, Zsolttal és Ádámmal, már a 90-es évek elején bekapcsolódott az olajszőkítésbe. 1993. december 8-án, több hónapos titkos nyomozást követően a rendőrség és a pénzügyőrség a Kiskunhalastól tíz kilométerre lévő Beszedics-tanyán lecsapott egy olajszőkítő társaságra. Több személyt őrizetbe vettek, köztük a szőkített olaj kamionokba fejtését irányító Nógrádi Józsefet és kisebbik fiát, Ádámot. Nógrádi Zsoltnak akkor sikerült elmenekülnie. Az ügyvédek tanácsára a gyanúsítottak kivétel nélkül Nógrádi Zsolt ellen vallottak, aki viszont "ismeretlen helyen tartózkodott", így a nyomozás rövid időn belül megfeneklett.

Később maga Nógrádi Zsolt mesélte el, hogy miután kimenekült a Beszedics-tanya köré vont rendőrségi gyűrűből, három hónapig a megye egyik legismertebb és leghírhedtebb vállalkozója, Flaisz Ferenc bújtatta, majd abba a fóti házba költözött, amelyben azóta is él. A ház a Nógrádi nagyszülők nevén volt, s a rendőrség - ma legalábbis azt állítja - még a létezéséről sem tudott.

Tény, hogy Nógrádi Zsolt hamis iratok nélkül, háborítatlanul élt Fóton, miközben körözték. 1998 novemberéig a hatóságok úgy tudták, hogy sok más olajvállalkozóhoz hasonlóan, az Egyesült Államokban bujkál, pedig Nógrádi Zsolt folyamatosan kapcsolatban állt ismerőseivel, sőt édesapja eltűnése után ő vette át a No-No 2000 Kft. irányítását, amiről a cég több alkalmazottja is tudott.

Nógrádi József eltűnését kisebbik fia, Nógrádi Ádám jelentette be 1998. október 28-án. A rendőrség megindította az ilyenkor szokásos államigazgatási eljárást. Nógrádi József neve felkerült az eltűnt személyek körözési listájára.

Idősebbik fia, Zsolt később éppen azért jelentkezett tanúnak az olajbizottságnál, mert elégedetlen volt a rendőrség munkájával. Azt remélte, nyilvános szerepvállalása, olykor önmagára nézve is terhelő vallomása rákényszeríti a hatóságokat, hogy "komolyan" nyomozzanak apja eltűnési ügyében.

"A Bács-Kiskun megyei olajmaffia tagja voltam." Ezekkel a szavakkal mutatkozott be Nógrádi Zsolt a parlamenti bizottság előtt, majd azóta elhíresült vallomásában számos politikust, közéleti és hatósági személyt vádolt meg azzal, hogy együttműködnek az olajmaffiával. Állításait később sem ő, sem a vallomása alapján több nyomozást is elrendelő ügyészség nem tudta bizonyítékokkal alátámasztani. Akiket megvádolt, szinte azonnal tiltakoztak, és jogorvoslatért bírósághoz fordulnak. Nógrádi Zsolt eddig minden perét elvesztette.

Az olajtanúnak kezdettől meggyőződése volt, hogy édesapját meggyilkolták. Előbb Litauszky István keceli vállalkozóra gyanakodott, majd miután a súlyosan beteg férfi öngyilkos lett, az ugyancsak keceli Flaisz Ferencet nevezte meg apja lehetséges gyilkosaként. Állítása szerint Flaisz 125 millió forinttal tartozott apjának, aki megfenyegette Flaiszot, hogy ha nem fizet, feljelenti a rendőrségen. Egyes nyilatkozataiban nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy Flaisz valamelyik, az olajügyekben érintett közszereplő megbízásából ölte vagy ölette meg édesapját.

Eddig egyetlen tanút vagy tárgyi bizonyítékot sem talált a rendőrség, amely Flaisz érintettségére utalna - mondták névtelenséget kérő rendőrségi forrásaink. Számos tanúvallomás van azonban információink szerint a rendőrség birtokában, amelyek arra utalnak, hogy a Nógrádi József és Ádám fia kapcsolata Zsolt "eltűnését" követően megromlott.

A legutóbbi időkig azonban a rendőrség kínosan ügyelt arra, hogy az olajbizottság koronatanúját, Nógrádi Zsoltot vagy az öccsét, Ádámot bármilyen módon is összefüggésbe hozzák édesapjuk eltűnésével. Augusztus közepén azonban egy Kiskőrösön feladott névtelen levél írója pontosan megjelölte azt a helyet, ahol három évvel korábban gyilkosa elrejtette Nógrádi József holttestét. A Soltvadkert közelében lévő Pirtón, egy félig betemetett kútban a rendőrség meg is találta a tetemet, amit elsőként Nógrádi Ádám azonosított. Három héttel később a rendőrség légkalapácsokkal és nagy létszámú technikuscsapattal megerősítve, házkutatást tartott Nógrádi Ádám soltvadkerti otthonában. Mindmáig csak annyit lehet tudni a történtekről, hogy Nógrádi József halálával összefüggésben tárgyi bizonyítékokat kerestek. Számos olyan eszközt és ruhaneműt foglaltak le, amelyek alkalmasint bizonyíthatják Nógrádi Ádám bűnösségét. A házkutatással egy időben elfogatóparancsot adtak ki Nógrádi Ádám ellen.

Magyar György ügyvéd egyelőre nem kívánt nyilatkozni: még nem tekinthetett bele az ügyiratokba, és nem beszélt védencével sem. Nógrádi Zsolt szerint azonban öccse ellen semmiféle terhelő bizonyítékuk nincs a nyomozóknak.

- Állítólag találtak egy nőnél egy levelet, amit ugyanolyan írógépen írtak, mint amit én kaptam attól az ismeretlentől, aki elárulta, hol rejtették el az apám holttestét. Az írógépet azonban nem találták meg, bár az sem bizonyítana semmit - jelentette ki lapunknak Nógrádi Zsolt.