A depresszió világjelenség, az ugandai parasztasszonytól a Woody Allenhez hasonló New York-i nagyvárosi értelmiségiekig százmilliók szenvednek tőle. A gyors változások, a globalizáció, az egyéni tragédiák, háborúk, szegénység, a hagyományos értékrend leomlása - mind-mind kiváltója, felgyorsítója lehet a lelki-idegrendszeri bajoknak. A világ nagy részén - és ez alól Magyarország jelentős része sem kivétel - a depressziós betegségeket szégyellik szenvedőik, környezetük, a helyi közvélemény nem tekinti őket betegnek, a panaszkodókat szimulánsoknak, gyengéknek, gyáváknak tartják. Biztató jel, hogy az ebben a betegségben szenvedetteknek egyre kevésbé kell elviselniük a megbélyegzést, stigmát, a világ e tekintetben civilizáltabbá válik, környezetük megértőbb, türelmesebb velük szemben. A pszichoterápia egyre "népszerűbb", terjed a kognitív viselkedésterápia (CBT), amely a romboló, (ön)pusztító gondolkodásmintákat próbálja meg visszaszorítani. Az áttörés érződik az ázsiai civilizációkban, Japánban is, ahol a rejtett érzések nyilvános megtárgyalása korábban botrányosnak számított, vagy az arab, iszlám civilizációban, ahol hagyományosan kitaszították a pszichológiai problémákban szenvedőket. Egy sanghaji orvos beszámol róla, hogy 1998-ban páciensei még családtagjaik elől is eltitkolták, hogy hozzá járnak. Ma nyíltan beszélnek róla, és ajánlják a környezetükben hasonló problémákkal küszködőknek. A Newsweek oly fontosnak tartja a problémát, hogy címlapsztorit kerekít a témából, mondván, a társadalmi kihatásokat, a gazdaságnak okozott költségeket tekintve a világ negyedik legsúlyosabb betegségéről van szó. Ha a világon rokkantságot okozó tíz legfontosabb betegséget nézzük, abból négy lelki vagy elmebetegség, derül ki az amerikai hetilap összeállításából.