A torony a Kánya-hegyen, az Észak-Zemplénben, egy száznál is több magánszemély osztatlan közös tulajdonában lévő erdőben épült fel. Valójában nem is egyetlen objektumról, hanem egy 60 méter magas központi és több kisebb toronyból, valamint kiszolgálóépületekből álló katonai-hírközlési létesítményről van szó. Bár ilyesmit valószínűleg nem lehet "csak úgy", a tulajdonosokkal folytatott egyeztetés és hosszas hatósági engedélyezés nélkül felépíteni, a terület birtokosai a közelmúltig semmit sem tudtak a komplexumról, azt pedig még most sem tudják, hogy van-e érvényes építési engedély. Akárhogy is: az erdőtulajdonosok az engedély kiadásához nem járultak hozzá. (Az erdőt az önálló jogi személyiségű Kánya-hegyi Erdőbirtokossági Társulat kezeli, neki azonban csak az erdőt megőrző erdőgazdálkodásra van felhatalmazása. Ezt írja elő ugyanis az erdőbirtokossági társulatokról szóló törvény. Tulajdont érintő kérdésekben dönteni a tulajdonosok helyett nincs joga, a ráépítés, illetve a telekmegosztás pedig a tulajdont érintő lépésnek számít.) Így ha létezik is a dokumentum, mindenképpen semmisnek tekinthető. Biztosan létezik viszont egy telekmegosztási határozat (amelyet a kivitelező kérésére készítettek el), ám a ZDSZ szerint ez is semmis, hiszen a tulajdonosok a telekmegosztáshoz sem járultak hozzá. Ráadásul még jogerőre sem emelkedett, hiszen az egyik tulajdonos megfellebbezte. (Csak olyan tulajdonost ismerünk, aki nem járult hozzá, illetve olyat, akitől nem is kértek hozzájárulást - jellemezte az esetet a ZDSZ szakértője.)

Az ügy áttekintését nehezíti, hogy egy új kormányrendelet szerint a katonai célú létesítményekhez fűződő hatósági jogkört az önkormányzatoktól áttették a Honvédelmi Minisztérium építésügyi hatósági osztályához. Vagyis építési ügyekben a HM saját magának is adhat ki engedélyt, ráadásul úgy, hogy például a természetvédelmi szakhatóságot nem is kell bevonnia a folyamatba. Elképzelhető tehát, hogy valamilyen építési engedély született, ám az legalábbis furcsa, hogy a tulajdonosok tudta és hozzájárulása nélkül jogerőre is emelkedhetett.

Bocskai István, a szaktárca kommunikációs főigazgató-helyettese azt állítja: a minisztérium érvényes építési engedély birtokában építette fel a híradás-technikai tornyot, a határozatot Gönc település önkormányzatának jegyzője adta ki 2002. március 28-án (ezt a település jegyzője az MTI-nek cáfolta). A szóvivő szerint nem védett területről van szó, így az általános építési szabályzatok szerint járt el a szaktárca által megbízott cég. Közölte: az, hogy a terület tulajdonosait tömörítő erdőbirtokosok társulása milyen módon szerezte meg a felhatalmazást, illetve hogyan és miképpen járt el, az a társulás belső magánügye.

Azon a területen, ahol a torony áll, számos védett állat- és növényfaj él (vagy élt a közelmúltig). A Bükki Nemzeti Park felmérése szerint egyebek mellett 12 denevérfaj, parlagi sas, uráli bagoly, kabasólyom, darázsölyv, holló, kárpáti kék meztelen csiga fordul elő a létesítmény közvetlen környezetében.

A ZDSZ képviselői az esetről beszámoló hét eleji sajtóbeszélgetésen azt hangsúlyozták: bár a mostani toronyépítés első látásra mutat némi hasonlóságot a Zengő-hegyi lokátorépítéssel, mindenképpen szeretnék elkerülni, hogy egy átpolitizált, a szakmai kérdésektől messzire kanyarodó második Zengő-ügy legyen belőle. Annak megállapítását viszont fontosnak tartják, hogy a kivitelező hibázott az engedélykérésnél, ezzel kárt okozott az erdőtulajdonosoknak (akiket ezért kártérítés illet meg), és vélhetően természeti értékekben is kárt tett. Hogy ez előfordulhatott, azért leginkább az egymással is ellentmondásban lévő jogszabályok felelősek, a ZDSZ ezért az Alkotmánybíróságtól kéri a már említett, a HM-nek látszólag túl sok építésügyi jogosultságot adó kormányrendelet felülvizsgálatát. A torony ettől függetlenül valószínűleg a helyén marad, bár - mint hírlik - egyelőre még nem üzemel, és a pontos funkcióját sem tisztázták.