Ha például valaki csak a súlytalanságot szeretné kipróbálni, ezt többféleképpen is megteheti: ha ragaszkodik a Földhöz, akkor irány az Európai Űrközpont kölni kiképzőközpontja, ahol szimulált körülmények között repkedhet. A kissé merészebbeknek ajánlható a súlytalanság megtapasztalása eredeti körülmények között, őket egy Il-76-ossal felviszik nyolcezer méter magasba, majd egy speciális manőver után teljes 25 másodpercre megszabadulnak teljes súlyuktól. "Az emberek ilyenkor úgy repülnek, mint a madarak" - lelkendezik Walter Drasl, a cég vezetője.

Mindehhez csupán előzetes orvosi vizsgálat kell, no meg némi pénz: a pontos összeget nem árulja el, de nagyságrendekkel kevesebb, mint a 20 millió dollár, amit legutóbb az amerikai Dennis Tito vagy a dél-afrikai Mark Shuttlworth egy valódi űrutazásért fizetett.

Akinek még ezután is maradt kedve az űrhöz, és vonzódik a misztikumhoz, megtapasztalhatja a kozmosz végtelen feketeségét is: ehhez a vállalkozó szellemű egyént - a moszkvai űrhajós-kiképzőközponttal együttműködve - egy szuperszonikus repülővel küldik fel 30 kilométer magasba, ahol aztán kedvére nézelődhet. Drasl szavai szerint itt már "érzékelni lehet a meggörbült horizontot", és talán átértékeljük azt is, hogy milyen jó, ha az embernek szilárd talaj van a lába alatt. A földhözragadtabbaknak ajánlhatók az űrhajóskiképzés egyes szakaszain való részvétel a fekete-tengeri kiképzőközpontokban. Ki tudja, egyszer talán a földi életben is jól jöhet a Szojuz-modul vészkijáratainak feltérképezése és a katapultálás gyakorlása. Drasl a cég honlapján többek között azt is felveti, hogy micsoda frenetikus hatással lehet az üzleti partnerekre, ha egy céges rendezvényt stílusosan egy rakéta fellövésével zárnak: minderről és még sok másról tudnak gondoskodni. A korábbi Lufthansa-pilóta ugyan elismeri, hogy az űrhajósok részéről volt némi ellenállás, hogy beengedjék zárt világukba a laikusokat, de állítólag mára meg tudta győzni őket arról: nem mini-Disneylandet csinál, csupán az emberek érthető kíváncsiságát elégíti ki.