A tíz évvel ezelőtt indult antigraffiti program lényege, hogy megelőzze és csökkentse a falfirkákkal okozott vandalizmust. A szakember eddig több mint száz amerikai közösségnek és civil szervezetnek nyújtott segítséget.

Budapesten komoly szándékot tapasztaltam arra, hogy eltüntessék a graffitiket - mondja a szakértő, aki a MÁV és a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. szakembereivel tanácskozott a kérdésről. Hills úgy gondolja: a megbeszélésen hallott beszámolók szerint Budapesten a falfirkák elérték a kritikus tömeget. Amerikában a festékkereskedők finanszírozzák a graffitiellenes harc egy részét, mert úgy vélik, nem vet jó fényt rájuk, hogy az általuk árusított eszközzel naponta többezernyi bűncselekményt követnek el.

Ha az USA-ban fiatalkorú az elkövető, gyermekük tettéért a szülők is felelnek. A firkálókat Amerikában nem kell tetten érni sem; ha valakinél éjjel tucatnyi festékspray-t találnak, elkövetőnek tekintik. Az USA-ban egyébként államonként eltérő e bűncselekmény megítélése, ám mindenütt fontos része a harcnak a kereskedők meggyőzése: ne árusítsanak, vagy fiatalkorúaknak ne adjanak el festékszórókat.

Az európai szabályozás annyiban tér el az amerikaitól, hogy az öreg kontinensen a büntetés mértéke függ a falfirkával okozott kár nagyságától. Az Egyesült Államokban viszont már önmagában bűncselekmény, ha valaki más tulajdonában kárt tesz - akár úgy, hogy azt összefesti.

Hills nem tartja működőképesnek azt az elgondolást sem, hogy a graffitiseknek szabad falfelületeket kínálnak fel, például elhagyott ipartelepek üres épületein. A kijelölt területhez vezető összes felületet ugyanis ugyanúgy összefirkálják.

A művészi önkifejezésre a szocreál stílusban emelt blokkházak falai volnának a legalkalmasabbak - hasonló épületek Amerikában is vannak. A szakember úgy látja, az egyébként meglehetősen csúf házakat csak feldobja, ha akár a tetőig öszszefestik őket. Ilyenkor is szükség van azonban a lakók beleegyezésére, valamint azok jóváhagyására is szükség van, akik ablakukból rálátnak a falfirkás házra.