1876. augusztus 23-án átadták a forgalomnak a Sugárutat, a mai Andrássy utat, a tervszerű városrendezési tevékenység grandiózus alkotását. "A Sugárút beburkolása annak egész hosszában ma [augusztus 23-án] befejeztetett. A burkolatnak még Szt. István ünnepe előtt kellett volna elkészülnie. (...) A Sugárút mellékutczáiban fekvő s a főv. [fővárosi] közmunkatanács tulajdonát képező ingatlanságok előtt a járda elkészítése a következő utczákban rendeltetett el, u. m. [úgymint] a Rózsa, Szív, Révay és Dobó utczákban, s ezeknél a munkálatok néhány nap alatt meg fognak kezdetni, az Izabella és Vörösmarty utczákban, minthogy ott a feltöltés még egészen nem eszközöltetett, a járda lerakása később fog foganatba vétetni" - olvashatjuk a Pesti Napló 1876. augusztus 24-i számában.

A Sugárút telkeinek nagy része ekkoriban nem volt beépítve, az útvonalat még csak negyven ház szegélyezte. "Alig hogy az utolsó faburkolat-darabot helyére illesztették s azt szurokkal kiöntötték s kaviccsal behintették, már is kezdtek a régi házak kapualjában s a bolthelyiségekben, sőt mi több, ma már az úton kiállított asztalokon árulgatni, a mi még nem volna tán oly baj, de hát mit szóljunk ahhoz, hogy ezen népes út elején a 15. és 19. számú házak ablakai és kapualjaiból félig mezítelen személyek alakjaikat a legszemtelenebből fitogtatják világos nappal az arra járó-kelő közönség előtt, sőt elég arczátlanok az emberre rá is kiáltani? Jó volna, ha aluszékony rendőrségünk kissé felébredne s elpusztítná e helyről a bűn eme barlangjait" - számolt be a kezdeti nehézségekről 1876. augusztus 25-én az Egyetértés című lap munkatársa. Ugyanezen a napon a Pesti Újság arról tudósított, hogy "a fősugárút kocsiútja folyó hó 23-án a közlekedésnek átadatván, a közmunkatanács fölkérte a fővárosi hatóságot, miszerint rendelje el, hogy a fősugárút most elkészült része a többi, már régebben elkészült részekhez hasonlóan öntöztessék s tartassék tisztán, mire a tanács a hatodik ker. [kerületi] elöljáróságot utasította is."

A Sugárút építtetője, a Közmunkatanács igyekezett az új sétányút népszerűségét növelni, ezért 1877-ben hozzájárult egy ideiglenes bazársor létesítéséhez. A városligeti vurstli bódéit is felállították az út mentén: látható volt itt a szakállas nő, a derékban kettévágott hölgy és a bolhacirkusz is. Később a bódésort lebontották, és az üres telkeket beépítették. A legdrágább telek négyszögölenként 600 forintba, a legolcsóbb 15 forintba került. 1884-re már minden telek vevőre talált, és egy kivételével már az építkezések is mindenhol megkezdődtek. A következő évben keresztelték át a Sugárutat Andrássy útra, így emlékeztek meg Andrássy Gyula miniszterelnökről, aki a kiegyezés után elsőként javasolta megépítését.

A széles Sugárút a Belvárost kötötte össze a Városligettel, így a pihenni vágyók - a szűk Király utca kikerülésével - gyorsan és kényelmesen juthattak a Ligetbe. Az új közlekedési főútvonalak (közutak, sugárutak) megnyitásáról és a Fővárosi Közmunkák Tanácsának (FKT) felállításáról az 1870. évi X. törvénycikk rendelkezett. Ezután négy tervezetet készítettek a Sugárút vonalvezetésére. Az új út középvonalát a Váci körútra (Bajcsy-Zsilinszky útra) nyíló Ó utca, Lázár utca, Révay utca, vagy Könyök utca képezte volna. A Közmunkatanács a Könyök utcai változatot támogatta, ennek alapján készült el a "Pestváros északkeleti részében nyitandó főközlekedési sugárút munkálati költségeinek fedezéséről" szóló törvényjavaslat, amelyet a képviselőház 1870 decemberében csak heves vita után fogadott el. Ez volt az 1870. évi LX. számú törvény, amely biztosította az útépítéshez és a kisajátításokhoz szükséges pénzösszeget.

1871-ben nemzetközi versenypályázatot írtak ki Budapest városszabályozási tervének elkészítésére. A nyertes pályázatok alapján az FKT saját maga dolgozta ki a főváros végleges rendezési tervét, ennek két fontos eleme volt a Sugárút és a Nagykörút szabályozása. Az útépítést 1872-ben egy tőkéscsoportra bízták, amelynek három tagja volt: a német Erlanger bankház, a Franco-Magyar Bank és az általuk alapított Magyar Municipiális Hitelintézet. A bankok az építkezés irányítására létrehozták a Sugárúti Építő Vállalatot, amely feltöltette a Nyolcszög teret (Oktogon), a csatornákat és a mélyedéseket, majd 1872 augusztusában megkezdte a régi épületek bontását. A tőkéscsoport vállalta, hogy a Sugárutat öt év alatt kiépíti, az 1873-as gazdasági válság miatt azonban a határidőt két évvel meg kellett hosszabbítani. Folyamatosan haladtak a munkálatok. 1876 elején a Közmunkatanács mégis kénytelen volt a bankokkal kötött szerződést felbontani és a sugárúti vállalatot saját kezelésbe venni.

Az FKT sikeres munkájának köszönhetően 1876. augusztus 23-án átadták a teljesen egyenes Sugárutat, amelyet az építési szabályzat négy szakaszra tagolt. A 2320 méter hosszú Sugárút mentén neves építészek emeltek bérházakat, villákat, palotákat. A Váci körúttól a Nyolcszög térig (Oktogon) kizárólag három- és négyemeletes házak, a Nyolcszög tértől a Kör térig (Körönd) két- és háromemeletes házak építését engedélyezték. A Kör tér és a Hajtsár utca (Bajza utca) között legfeljebb kétemeletes házakat emelhettek. Az utolsó, Városligetig tartó szakaszon alakították ki a híres villanegyedet.