Szentendre a Dunakanyar tájegységének legszebb üdülővárosa. Nagyszerű természeti adottságai miatt az őskor óta lakott vidék. Első név szerint ismert lakói a vaskor alatt itt élő illírek voltak. Őket a kelta eraviscus törzs követte. A római hódítás Augustus alatt érte el a várost. A római kor emlékei a Bükkös-patak melletti Római Kőtárban tekinthetők meg. A város első okleveles említése 1009-ből való. A középkori település a Templom-domb körül épült fel, középpontjában a Szent András (Endre) tiszteletére felszentelt templommal, amely egyben a város névadója lett.

A város gazdag múltját és művészeti életét 16 múzeum és számtalan galéria mutatja be. Szentendre ad otthont a Kárpát-medence népi építészetét és falusi kultúráját bemutató Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak és az ország egyik leglátogatottabb múzeumának, a Kovács Margit Múzeumnak. A szobrásznő kerámiáiból és domborműveiből összeállított állandó gyűjtemény szentendrei házában tekinthető meg.

Szentendre kultúrája soknyelvű és sokrétű. Őrzi a - Lipót császár által - betelepített szerbek, görögök, dalmátok és a bosnyák telepesek kultúrájának nyomait. A különböző nációk kezdetben más-más városrészben éltek, és hazatérésük reményében csak fából készült templomot építettek. A karlócai békét követően már nem tértek haza, és végleges letelepedésük jeleként a fatemplomok helyén a XVIII. század közepén kőtemplomok épültek. Ezek a barokk alkotások részben katolikus és református templomok lettek: a görögkeleti püspöki székesegyház, a Blagovesztenszka-, a Preobrazsenszka-templom.

A gazdag szerb és görög kereskedők keskeny emeletes házai és a szűk sikátorok délies hangulattal töltik fel a Péter-Pál, a Dumtsa Jenő és a Bercsényi utcát, megidézve a XVIII. században virágzó kereskedőváros atmoszféráját.

Az egzotikus hatások a konyhaművészetbe is becsempésződtek. Ezért a kulináris élvezetek hódolói is sokat várhatnak a város ételkülönlegességeitől. Szentendre híres borászati város. A borfesztiválok alkalmával érdemes felderíteni.

A kulturális élet kitüntetett eseményei: a Tavaszi Fesztivál és a Szentendrei Teátrum szabadtéri előadásai. A szerb búcsú újra városi ünnep lett, akárcsak a horvátok Szent Iván-napja. A Szamárhegyen tartott ünnep alkalmával több mint százezer ember vesz részt a tűzugráson.

A közel 24000 lakosú Szentendre dinamikusan fejlődő település, amely mindig tartogat valami meglepetést a látogatók számára. Legújabb látványossága a közelmúltban nyílt gyémántcsiszoló üzem, múzeum és kereskedés.