A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány az idén 39,2 millió forintot osztott szét a cigány lapok között. A Lungo Drom és a Világunk összesen 30 millió forinthoz jutott: ennek a két folyóiratnak a felelős kiadója Farkas Flórián, az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, akit a kormány a cigányság legitim vezetőjének ismer el. Az Amaro Drom - amely rendszeresen bírálja a kormány, valamint az Országos Cigány Önkormányzat politikáját - az előző évi összegnél is jóval kevesebbet, ötmillió forintot kapott. A fennmaradó 4,2 millióval a Kethano Drom című kiadvány megjelenését segíti a kuratórium.

A közalapítvány döntött a többi kisebbség lapjainak támogatásáról is. A horvátok, a németek, a szerbek és a szlovákok számára 30-30 millió forint körüli összeget szavazott meg a kuratórium, a románoknak 26,4 milliót. A bolgárok, a görögök, a lengyelek, az örmények, a szlovénok, a ruszinok és az ukránok támogatása 1,5 és 12 millió forint között mozog.

Cigány sajtópaletta

A nyolcvanas évek közepén jelent meg a magyarországi cigányság első nyomtatott sajtóterméke, a Romano Nyevipe (Cigány Újság). A lap nem élte meg a rendszerváltást, helyette viszont új, országos terjesztésű folyóiratok sora alakult. A szolnoki Lungo Drom (Hosszú Út) és a budapesti Phralipe (Testvériség) az alapító szervezet nevét vette fel, az Amaro Dromot (Utunk) a Roma Parlament indította útjára.

A Phralipe tavaly tavasszal tízéves fennállás után megszűnt: a kisebbségi közalapítvány által megítélt egymillió forint kevés volt a talpon maradáshoz. Osztojkán Béla főszerkesztő számára vigaszt jelenthet, hogy nem maradt újság nélkül: ugyancsak főszerkesztőként dolgozik a Világunknál, az Országos Cigány Önkormányzat lapjánál. A Kethano Drom főszerkesztője Rostás-Farkas György, a Lungo Dromé Paksi Éva, az Amaro Dromé pedig az a Kerényi György, aki az első roma rádiónak, a közelmúltban színre lépő Rádió C-nek is a vezetője.

A cigány sajtótörténet ezzel még nem teljes, hisz az elmúlt évtizedben - hoszszabb-rövidebb ideig - a felsoroltaknál lényegesen több roma lap jelent meg. Például a Rom Som (Ember Vagyok), a Cigányfúró vagy a Roma Polgárjogi Alapítvány havilapként indított kiadványa, a Polgárjogi Füzetek, amelyből azonban csak egy szám látott napvilágot. A tekintélyes költségvetési támogatás ellenére nem volt hosszú életű az Országos Cigány Önkormányzat korábbi próbálkozása, a Cigány Hírlap sem.

A roma népesség nagy része magyar anyanyelvű, a cigány lapok ezért elsősorban magyarul íródnak. A néhány ezer példányban nyomott újságokat csak a cigányok töredéke olvassa. A romák szűkös anyagi lehetőségei és a terjesztési nehézségek mellett az sem kedvez az újságkészítőknek, hogy a cigány kulturális hagyományokban nincs jelentős szerepe az írásbeliségnek.

A lapalapítási láz a kedvezőtlen körülmények ellenére nem csökken: Dialógus címmel nemrégiben új kisebbségi folyóirat indult. A negyedéves kiadvány felelős kiadója Pálfy Miklós, a szolnoki Kisebbségi Jogvédő Iroda vezetője, az Országos Cigány Önkormányzat elnökhelyettese. A Dialógus már nem a kisebbségi közalapítvány, hanem a brit nagykövetség támogatására támaszkodik.

Vándorúton címmel Náday Gyula, a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének elnöke is lapot adott ki. A főszerkesztő Jezsó Ákos, a Magyar Nemzet újságírója. Náday - saját szövetségének pénzügyi forrásain kívül - különböző állami intézmények és alapítványok anyagi közreműködésére számít.