Hui Zhen Sheng kínai kutató bejelentése igen változatos reakciókat váltott ki a tudományos közéletben. Egyesek áttörésként üdvözölték, mások megkérdőjelezték tudományos szigorát, megint mások szenzációhajhászásnak minősítették a bizarr állat-ember keveréket.

Sheng csoportja a Shaghai Második Orvosi Egyetemen mindenesetre azzal állt elő, hogy emberi őssejtet állítottak elő oly módon, hogy felnőtt emberi sejtet magjától megfosztott nyúlpetesejttel egyesítettek. Állításuk szerint az így létrehozott sejtek többféle emberi szövet létrehozására alkalmasak. Ilyen lehet például az izom- és az idegsejt.

A cél, hogy embrionális őssejtforrást hozzanak létre kutatási célra, majd végső soron orvosi alkalmazásra. Most embrionális őssejteket csak humán embriókból nyernek, amely súlyos etikai problémákat vet fel. Sok kutató véli úgy, hogy az embrionális őssejtek segítségével fogják valamikor gyógyítani az Alzheimer-kórt vagy a diabéteszt.

A fajok közti klónozás vonzereje, hogy megszüntetné a humán embrionális őssejtek hiányát. Az egymástól távol eső fajokból klónozással nyert embriók nem lennének életképesek, ezért a kísérleti, majd gyógyító célra való felhasználásuk a kínai kutatók szerint nem ütközik etikai normákkal. Voltak ugyanis próbálkozások, melyekkel kihaló fajok megmentése érdekében távoli fajok közti klónozással próbálkoztak, ám ezek mindeddig nem eredményeztek életképes utódot. Ezek alapján az egymástól oly távol lévő két faj, mint a nyúl és az ember, nem eredményezne embernyúl vagy nyúlember hibridet. Az embriók valójában csak egy igen pici, nyúltól származó DNS-szakaszt tartalmaznak, csak amennyi a sejtet energiával ellátó mitokondriumban van.

Robert Lanza, a massachusettsi Advanced Cell Technology kutatója és csoportja szintén próbálkozott ember-nyúlembriók létrehozásával, sőt ember-szarvasmarha-embrióval is megpróbálkoztak. Nekik ez mindeddig nem sikerült, az embriók néhány osztódás után elpusztultak. Ha tehát igaz a Sheng-csoport állítása, valóban tudományos áttörésről van szó.

A szerzők a kísérletek publikációjában leírják, hogy egy ötéves fiú és két férfi körülmetélésből származó bőrsejtjeit használták, valamint egy nő arcbőrsejtjeit. Ezeket illesztették be a sejtmagjától megfosztott nyúlpetesejtekbe. A kifejlődött embriókból nyertek olyan sejteket, melyeket aztán át tudtak alakítani különböző típusú sejtekké, szövetekké.

Lanza szerint nehéz elhinni ezeket az eredményeket. Szerinte a mitokondrium nem kommunikál megfelelően távoli fajok sejtmagjaival, ami azt jelenti, hogy ezek a fajok közti embriók "éhen halnak" az energiahiánytól.

Más kutatók a vizsgálatok pontosságát hiányolják. A valódi embrionális őssejtek ugyanis azzal jellemezhetők, hogy meghatározatlan ideig tenyészthetők, anélkül, hogy megváltoznának, a kínai kutatók pedig nem hagytak elég időt ennek bizonyítására saját sejtjeik esetében. Egyes vélemények szerint tehát nem is embrionális őssejtek ezek a sejtek. Ettől függetlenül az a képességük, hogy különféle szövetekké alakultak át, figyelemre méltó, ha figyelembe vesszük a tényt, hogy bőrsejtekből indultak ki.

Dinnyés András, a gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont csoportvezetője először is megnyugtat mindenkit: "nyúl-ember" nem lesz. Abban a formában semmiképpen, amivel a bulvárlapok oldalain találkozhatunk. Fajok közti kísérleteket Dinnyés doktor is ismer: szarvasmarha-petesejtbe patkány, majom, sertés sejtmagját ültették amerikai kutatók. Az embrionális fejlődés ezekben az esetekben is elindult, ám egyiknél sem érte el a hólyagcsíra -állapotot, korábban elpusztult. Dinnyés András klónozási szakértőként úgy véli, további kutatásra érdemes, miért történt meg éppen itt, a nyúl- és embersejtek esetében az áttörés, ha valóban megtörtént. "Az orvosi alkalmazásokról még nagyon korai beszélni. Ez pillanatnyilag tudományos szenzáció, de bármilyen alkalmazása előtt még igen sok kutatásra van szükség" - hűti le a kedélyeket Dinnyés András. - "Arra mindenképpen jó a kísérletsor, hogy a sejtek citoplazmájában lévő mitokondriumokról, azoknak az esetleg távoli fajból származó sejtmaggal való kommunikációjáról fontos ismereteket szerezzünk."

Mátay Anna