A globális világban a versenyképesség dönt, vagyis az, hogyan tudják az emberek mozgósítani alkotó energiájukat. A versenyszellem erősítése ugyanakkor nem mond ellent a társadalmi szolidaritás elvének - mondta Bokros Lajos világbanki igazgató tegnap azon a budapesti konferencián, amelyet a Magyar Közgazdasági Társaság, az ICEG Európai Központ és az Állami Számvevőszék Módszertani Intézete szervezett a volt pénzügyminiszter által nemrégiben publikált, nagy visszhangot kiváltott 130 pontos programról - tehát lényegében az államháztartás szükséges reformjáról.

Első felszólalóként Bokros arról beszélt, hogy Magyarországon nem önmagában a költségvetés hiányával van baj, hanem inkább a büdzsé terjedelmével, hogy kiadásai és bevételei a GDP-hez képest túlságosan magasak. Az állam túl sok közfeladatot vállal, s ehhez rettenetes mértékű adóterheket társít. Így át kellene gondolni az adórendszert is éppen a verseny és a szolidaritás szellemében. Bokros többször is felhozta példaként Szlovákiát - ahol tanácsadóként is segítette az adóreformot -, amely a személyi jövedelmek egységesen 19 százalékos terhelésével egyszerű és ellenőrizhető rendszert hozott létre. Igaz, a 19 százalékos, szintén egységes áfa némi aggodalomra ad okot. Beleillik ugyan abba a nemzetközi trendbe, amely szerint csökkennek a közvetlen és nőnek a közvetett adóterhek, de arra készteti az embereket, hogy a környező országokba járjanak át vásárolni.

Utalt arra is, hogy a nyugdíjreformot folytatni kell a demográfiai helyzet romlása miatt, miközben az egészségügyben és az oktatásban nem volt érdemi reform az utóbbi 15-20 évben. Mindkét területen többletforrásokra van szükség, de nem a költségvetésből, hanem a magánbiztosítók, illetve a tanulók, betegek befizetéseiből, hogy ekként ki lehessen kényszeríteni a versenyt, s rajta keresztül a minőség javulását.

Várfalvi István, a PM helyettes államtitkára úgy fogalmazott, hogy kisebb terjedelmű és hatékonyabb közszférára van szükség, ezt lehet elősegíteni az államháztartás reformjával. Emlékeztetett arra, hogy az adóreformot 1988-ban hajtotta végre Magyarország, az önkormányzati reform 1989-90-ben részben megvalósult, amikor a tanácsok átalakultak, a nyugdíjreform pedig a 90-es évek második felében zajlott. Ennek hatása a következő 15 évben jelentkezik majd.

- Egyszerűbb, alacsonyabb kulcsok mellett működő adórendszerre van szükség, amely lehetővé tenné, hogy a szürkejövedelmek is bekerüljenek az adóbevételek közé - fogalmazott Jaksity György, a Concorde Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója. Véleménye szerint a személyi jövedelemadó-kulcs és a társadalombiztosítási járulék drasztikus csökkentése kívánatos, s az iparűzési adóval megfejelt társasági nyereségadó sem lehet magasabb húsz százaléknál.