A vasúti pályafenntartás kemény munka. Egyrészt fizikailag nehéz, másrészt az időjárás viszontagságaival is meg kell küzdeniük az itt dolgozóknak. Bármenynyire igyekeznek is a szakemberek gépekkel helyettesíteni az élő munkát, a fizikum még komoly szerephez jut. Bár a klasszikus krampácsolást felváltotta az ágyazattömörítés, ettől még gyakran kell csákányt, lapátot ragadniuk.
Vágányok és emberek
- A Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatóságának Területi Központjához (PMLITK) Pécsett 1600 kilométernél hosszabb pályaszakasz tartozik - adott felvilágosítást Orbán Zsolt, a műszaki osztály vezetője. - Mindezt a tevékenységet 770 fő végzi, a 60 százalékuk kétkezi munkával, a többiek íróasztalok mellett. A Dél-Dunántúlon három fővonal tartozik hozzánk. A Budapestről induló, Sárbogárd-Dombóvár-Szentlőrinc-Pécs, a Dombóvár-Kaposvár-Gyékényes vonal mellett, a Siófok-Balatonszentgyörgy-Nagykanizsa szakaszt felügyeljük.
Télen bokorirtás, környezetrendezés, az útátjáróknál a hó eltakarítása, a váltók tisztítása is a feladataik közé tartozik, míg a kedvezőbb időjárás beköszönte után az igazi szakmai feladatok jöhetnek, mint az ágyazat, a felépítmény javítása, felújítása, a vágányszabályozás.
- A kiemelt pályaszakaszok kielégítő állapotban vannak, forgalom szempontjából biztosak - értékelte a helyzetet Orbán. - A mellékvonalakra kevesebb pénz jut, romlóbb állapotban vannak, mint az előbb említettek, de semmiképpen sem veszélyesek.
A forintokat gyorsan képesek elnyelni a töltések, hidak, alagutak, talán mégis olcsóbb vasutat építeni, mint utakat. Példaként említhető a Szekszárd- Tolnamözs közötti szakasz. A mintegy 8,5 kilométer hosszú vágány cseréje 1,5 milliárdba kerül, de nem új anyagból. A máshol már felszedett, de a tolnainál sokkal nagyobb teherbírású sínek még másodlagos beépítés után is jelentősen jobb minőséget biztosítanak, mint a régebbiek. A MÁV-nál igyekeznek úgy szervezni a felújításokat, hogy a minőség legyen az elérhető legnagyobb, a költségek pedig minél alacsonyabban maradjanak. Ez kompromisszumok nélkül nem megy, de a mozdonyok nem állhatnak meg, mert az üzemzavar a legdrágább mulatság. Annál még a lassúbb járat is sokkal hasznosabb.
A pályafenntartás hasznot nem hoz, csak költségeket teremt, ezért a szakmán belül talán mostohagyereknek számít. Ám azt mindenki tudja, ha elhanyagolják, akkor az aktív üzletág sem képes termelni. Ez a pályafenntartás kényszerpályája, ahol nincsen sem váltó, sem kitérő, legfeljebb holtvágány.
