Egy kis londoni kutatóintézet azt állítja magáról, hogy emberi vérből képes olyan őssejteket előállítani, amelyekből aztán gyakorlatilag bármilyen sérült emberi szövetféleség kifejleszthető.
Emberi szövet - vérből
A hírt nem egy bulvárlap röppentette fel, hanem a tekintélyes New Scientist, amelyben beszámoltak a londoni TriStem nevű kutatóintézet új eljárásáról. A tudósok azt állították, hogy az emberi fehérvérsejteket őssejtszerű (stem-cell-like) sejtekké alakították át - méghozzá órák alatt. Ezekből a sejtekből akár összehúzódásra képes szívizomrostok, vagy éppen neuronok, agyidegsejtek is kifejlődhetnek.
"Szkeptikus vagyok a hírrel kapcsolatban, több bizonyítékra van szükség" - kommentálta a hírt Evan Snyder, a kaliforniai Burnham Intézet professzora, az őssejtkutatás elismert tudora.
"Én is szkeptikus voltam, amíg a saját szememmel nem láttam" - vágott vissza McCaffrey, a washingtoni George Washington Egyetem professzora, akit független megfigyelőként vontak be a kísérletbe. Ő a saját szemével győződhetett meg arról, hogy amikor (csupán fél liter emberi vérből nyert) fehérvérsejteket juttattak be egerek szervezetébe, azok megtelepedtek a csontvelőben, és ott szaporodásnak indultak, igazi vérképző sejtekké alakultak át. "Engem meglepett, hogy milyen gyorsan és könnyen beindult a folyamat" - nyomatékosította tapasztalatait McCaffrey.
A felfedezés egyébként egy véletlennek köszönhető. A 90-es években Ilham Abuldayel, a TriStem alapítója egy dán kutatócégnél dolgozott. Ott egy olyan antitest szintetizálásán ügyködtek, amellyel felismerhetővé tehetők a kóros agyidegsejtek. Abuldayel az antitestet leukémiás sejtek (tehát a fehérvérűségnek nevezett daganatfajta rosszindulatú sejtjeinek) elpusztítására próbálta felhasználni. Legnagyobb meglepetésére azonban a sejtek nem haltak el, hanem "visszafejlődtek" a korai formájúvá, és szaporodni, differenciálódni kezdtek. (Hogy a tudós elkerülje az elnevezésbeli vitát, ezeket nem őssejteknek, hanem "őssejtszerű sejteknek" nevezte el.) A miértre, hogyanra egyelőre nincs válasz. Csak annyit tudni, hogy az antitestek hozzákötődtek a sejtek felszínéhez, és ez beindította a furcsa "retrodifferenciálódást". Abuldayel erre a felfedezésre alapozta, illetve alapította meg a TriStemet. A cég majd két évtizedes intenzív munkát követően jutott el az őssejtkutatás klinikai felhasználásának küszöbéhez. Ma már a TriStem tudósai azt állítják, hogy bármilyen szövetet - porcot, sima- és szívizmot, máj- és idegsejtet stb. - képesek lennének ezekből az őssejtszerű képletekből előállítani.
A TriStemnek azért is nehéz tudományosan elismertetnie eredményeit, mert emberi sejtekkel dolgoznak - ennek pedig etikai és törvényi akadályai vannak.
Ráadásul sokan bőszen támadják az eredményeket. Alexander Medvinsky, az edinburghi őssejtkutató intézetből például annak lehetőségét is felvetette, hogy nem is átalakulásról, csupán sejtpusztulásról lehet szó. A csontvelőben ugyanis az antitest hatására elpusztulnak a fehérvérsejtek, és megmaradnak az őssejtek. Ezt a TriStem határozottan cáfolja. Ellenőrző tesztjeik szerint a fehérvérsejtek 90-95 százaléka egyáltalán nem károsodott.
Mások, például Bob Laza a massachusettsi sejtkutató intézet vezetője igen figyelemreméltónak tartja a kutatást. Ő már az őssejtszerű sejtek klinikai hasznosításán is gondolkozik.
Mert ha a módszer beválik, egészségügyi felhasználásával megújítható az egész szervátültetés. Először is kiiktatható minden etikai fenntartás, amely a őssejtbeültetés eddigi gyakorlatát övezte - nevezetesen, hogy ma még embrió szervezetéből nyerik az őssejteket. Ráadásul, ha a betegeket a saját sejtjeikkel gyógyítják, a kilökődés veszélye is egy csapásra megszűnik. Végső soron akár csontvelő-átültetésre sem lesz többet szükség. Ezenkívül megdől az a dogma, hogy a differenciált sejtek nem tudnak "visszafejlődni", illetve más sejtfajtává átalakulni.
Nem tudni, mit hoz a jövő, de a TriStem jelentős elismerést és előrelépést könyvelhet el. Végre megkapták az engedélyt emberi kísérletekre, klinikai kipróbálásra is. Most már "hivatalosan" is megpróbálhatnak igazi vérből igazi őssejtet előállítani. Tucatnyi aplasztikus anémiában szenvedőt próbálnak ezzel az új eljárással gyógyítani. Olyan betegekről van szó, akiknek a csontvelője egyáltalán nem működik, nem termel vért. Hogy sikeres lesz-e a próbálkozás, az a következő hónapokban fog eldőlni.