Szabó Zoltán, Nagykorpád polgármestere szerint az utóbbi három évben - amióta nyárfákat telepítenek a környékre - egyre gyakoribb, hogy a település kútjai kiszáradnak. Pedig annak előtte még aszályos időben sem fordult ilyesmi elő.

Sátrai István, a Magyar Földbirtokosok Országos Szövetségének (MFOSZ) elnöke szerint a napi 150-200 liter víz elpárologtatására képes nyárfa egyre nagyobb területen történő ültetése is okolható a talajvízszint csökkenésért, ami a kutak kiszáradását okozza. Ezért az MFOSZ a környezetvédelmi hatósághoz kíván fordulni, hogy függeszszék fel az újabb nyárfatelepítések engedélyezését a szakértői elemzések befejeződéséig. A szervezet egyik tagegyesülete tavaly két és fél millió forint támogatást nyert a környezetvédelmi tárcától arra, hogy idén tavasztól próbakutak fúrásával kiderítse a belső-somogyi homokhátság vízgazdálkodási problémáinak okát.

Az utóbbi években felgyorsult a nyárfák telepítése Somogyban. Nádas József, az Állami Erdészeti Szolgálat kaposvári igazgatóságának vezetője elmondta: a múlt évben 300-400 hektárnyi újabb ültetvényt regisztráltak, így most ezerhektárnyira tehető a nyárfások területe a megyében.

- Államilag elismert, az itteni termőhelynek megfelelő fafajta telepítéséről van szó, amelyhez az erdészeti hatóságnak hozzá kellett járulnia - hangsúlyozta a szakember. Hozzátette: a nyárfák többségét külföldi tulajdonú, erdőgazdálkodóként bejegyzett társaságok ültetik, amelyek az újabb kérelmek tanúsága szerint a jelenleginél is nagyobb nagyságrendben szeretnék folytatni a telepítéseket a megyében. Nádas József szerint a nyárfa talajvízszint-csökkentő hatásáról a szakemberek nem hallottak, nem is valószínűsíthető, hogy a somogyi homokhátság vízgazdálkodási problémájához köze lenne. Ezzel szemben a gyenge termőképességű homokos talajokon kifejezetten előnyös, ha ott nem intenzív mezőgazdasági termelés folyik, hanem néhány évtizedig erdő borítja azokat.

Információink szerint az egyre szaporodó nyárfaültetvények azért is irritálják a helyi gazdálkodókat, mert a telepítések - amelyek állami támogatással történnek - elfoglalják a homokhátság legjobb termőterületeinek egy részét. A helyi megélhetési gondokat növeli, hogy a minden évben haszonnal és munkalehetőséggel kecsegtető hagyományos mezőgazdasági hasznosítás helyett ezek a nyárfaültetvények legfeljebb 12-15 évenként hasznosulnak. A vadásztársaságoknak sincs ínyére a nyárfatelepítés, hiszen különösen magas összegeket kell kifizetniük az ilyen ültetvényekben történt vadkárokért, továbbá az egyre több helyen bekerített telepítések korlátozzák a vadak életterét.

Három olyan luxemburgi tulajdonban lévő társaság van bejegyezve egy kaposvári címre, amely eddig 350 hektárnyi somogyi nyárfaültetvényt telepített. Nagy László, a cégek magyarországi jogi képviselője tudósítónknak azt mondta: a telepítések a magyar erdészeti hatóságok engedélyével történtek az elmúlt években. Ezekből mintegy százhektárnyi nyárfát a vadkárok miatt ki kellett vágni. Az újabb telepítéseket a tulajdonosok nem szorgalmazzák, mivel nem bizonyult elég jónak a somogyi talaj a célra. A luxemburgi tulajdonú cégek a saját és felvásárolt nyárfákból bútorokat, nyílászárókat kívánnak gyártani, ezért távlati terveik közt szerepel egy nagybajomi bútorüzem telepítése - közölte Nagy László. Elmondása szerint nem hallott arról, hogy a nyárfák vízgazdálkodási gondot okoznának, így ő inkább az ellenérdekelt vadásztársaságokat sejti a problémafelvetés mögött.