István tizenhat évesen kezdett kutatni a szülei után. Először vér szerinti apját kereste fel. Iszákos, ápolatlan, önző férfit ismert meg benne, az első találkozást nem követte második. Anyjával - aki egy lelakott, komfort nélküli, szobakonyhás házban lakott férjével és négy gyermekével - jobban sikerült az első találkozás. Az asszony szeretettel fogadta eldobott fiát, sütött-főzött neki, látszott, hogy kedvébe akar járni. István, ahogy nagykorú lett, az intézetből az anyjához költözött. A mostohaapjával járt napszámba, a fizetését leadta. Egyik nap az anyja meleg étel helyett zsíros kenyérrel várta. István a zsíros deszkát az anyjához vágta, mire az asszony kikergette őt a házból. A fiú viszszakéredzkedett a nevelőotthonba.

István 17 éves barátnője, Mónika akkor terhes volt. Mónika is a pécsi nevelőintézetben lakott. A szőke, kékszemű lány 11 évesen került oda. István azonnal ráhajtott. De a lánynak nem tetszett a gyengébbeket csicskáztató, verekedős roma fiú, akitől ereje és agresszivitása miatt a nevelők is tartottak. István fogadott egy doboz cigibe Mónika barátjával, hogy elszereti tőle a lányt. Egy év elteltével István nyert. Mónika értékelte István kitartását, és azt, hogy a fiú előnyére változott.

Ehhez kellett Kati néni - Bíró Béláné - is. A pécsi intézetben nevelőként dolgozó asszony - talán csak rá hallgatott István - négy évvel ezelőtt azt mondta a társait terrorizáló fiúnak: ha olyan nagy legény, akkor nevezzen be az utcai harcosok viadalára. István benevezett. Pécsett és Siófokon lépett ringbe, mindkétszer kiütötték. Másodjára nagyon csúnyán, napokig kóválygott a bekapott ütésektől. Azóta nem verekszik.

István és Mónika három esztendővel ezelőtt házasodott össze. Pár hónappal később megszületett kislányuk, Cintia. Mónikának az intézeti évek alatt - a családi pótlékból és az árvaságiból - összegyűlt kétmillió forintja. A pár Komlón vásárolt egy kétszobás lakást az egyik rosszhírű utcában, egymillió-nyolcszázezer forintért. Egy hónappal később eladták a lakást kétszázezerrel olcsóbban, és beköltöztek egy szörnyűséges szoba-konyhás, pécsi szükséglakásba, Pécs-Szabolcson. Az előző bérlőnek a lelépésért százezret fizettek, a többi pénzt elköltötték, elherdálták. Pedig a pénzre nagy szüksége lenne a munkanélküli párnak. Főleg, hogy hamarosan négyen lesznek, hisz Mónika újra állapotos.

István, tíz sorstársával és Kati nénivel tavaly megalapította a Volt Állami Gondozottak Egyesületét, a VÁG-ot.

- Az intézeti fiatalok nincsenek felkészülve a világra - magyarázza István. - Odabent védetten élünk, megvan mindenünk, viszont alapvető dolgokat nem tanulunk meg. Nem tanuljuk meg a munka tiszteletét, az alkalmazkodást, a pénz kezelését, a vásárlást, a hivatalos ügyek intézését. Idekint nincs, akire támaszkodhatnánk, nem találjuk a helyünket, nélkülözünk, bűncselekményekbe sodródunk.

A VÁG több célt tűzött maga elé. Segíteni akarják a gondozásból kikerülők továbbtanulását, álláskeresését, lakáshoz juttatását. Odafigyelnek a bűncselekménnyel gyanúsított volt gondozottak jogvédelmére, s tartják a kapcsolatot a börtönbe került exintézetisekkel, ha pedig letöltik a büntetésüket, segítik a megtévedt fiatalok beilleszkedését.

A VÁG tagjai kivétel nélkül drámai sorsot éltek meg. Feri, például, a Dráva parti falucskából származó, 23 esztendős, gyenge felépítésű fiatalember kétéves korában lett állami gondozott. Kilencévesen anyja és mostohaapja hazavitték. A két alkoholista, dologtalan embernek egyetlen biztos jövedelme volt: az, amit négy gyermekük után fizetett az állam. Ferit mostohaapja kegyetlenül verte, a fiú tanúja volt annak, hogy az erős felépítésű férfi hogyan erőszakolja meg 14 éves nővérét. A sokat nélkülöző Feri 17 évesen maga kérte, hogy vegyék őt újra állami gondozásba. Ez megtörtént, s amikor nagykorú lett, utógondozó csoportba tették. Kati néni segítségével akkor tanult meg írni, s elvégezett egy falusi vendéglátást és egy kőművességet oktató tanfolyamot.

Ha Attila szabad lenne, ő is tagja lenne az egyesületnek, tudom meg Kati nénitől. De Attila most börtönben van. A fiatalembert 22 évvel ezelőtt bent hagyta az anyja a szülészeten. Egy gyermektelen, jómódú házaspár azonban örökbe fogadta. A fiú eleven, szófogadatlan gyerekké serdült, nevelőszülei 14 éves korában visszavitték az intézetbe. A nagykorúvá lett Attilát vér szerinti szülei visszafogadták, majd amikor a fiú intézetben összegyűlt pénzét elverték, kiebrudalták a családból. Attila tavaly leütött egy részeg férfit, aki kikezdett a fiatalember barátnőjével. Attila és a lány kivettek a férfi zsebéből 20 ezer forintot. A bíróság úgy ítélt: előre kitervelt, csoportosan elkövetett rablás történt. Attilát hat évre lecsukták. A részeg zsebében 350 ezer forint volt. Kati néni betege a történetnek:

- Attila nem rabló, ha az lenne, akkor elvitte volna az összes pénzt. Ha lett volna egy jó ügyvédje, akkor megússza felfüggesztettel. Attila ellen csak egyetlen tanúvallomás szólt: a sajátja.

A VÁG azon szeretne fáradozni, hogy az Attilához hasonlóknak legyen esélyük talpra állni. A pécsi egyesületnek azonban még nincs igazi sikere. Ha csak azt nem vesszük annak, hogy a VÁG tagjai összetartanak, és munkát keresnek. A pécs-szabolcsi részönkormányzat irodájában terveznek, énekelnek. Dalaikat gitárral kísérik, a ritmust kannán dobolják.

István nyolc éve tartja a kapcsolatot anyjával. Haragja az asszony iránt rég elmúlt, de ha anyja meg akarja csókolni őt, elhúzza az arcát.