Bizonyos kategóriákban valószínűleg lényegesen több bűncselekmény történik, mint amennyit az egységes rendőrségi-ügyészségi statisztika mutat - mondta lapunk kérdésére Irk Ferenc, az Országos Kriminológiai Intézet vezetője. Pontos számokkal egyelőre nem tudott szolgálni, mert az Áldozatok és vélemények című, egyebek mellett a látencia vizsgálatára - vagyis a hatóságok előtt rejtve maradt esetekre - is kiterjedő kutatási program adatainak feldolgozása még folyik. Valószínű azonban, hogy például a vagyon elleni bűncselekmények a hatóság tudomására jutott esetei és a lakosság által közölt adatok között akár hat-nyolcszoros eltérés is lehet. A Gallup által végzett, tízezer személyre kiterjedő közvélemény-kutatás segítségével többek között arra keresik a választ, hogy az emberek milyen gyakran válnak bűncselekmény áldozatává, tesznek-e feljelentést, miként vélekednek a hatóságok tevékenységéről, az okozott kár megtérülésének esélyeiről, s mindezekre figyelemmel mennyire érzik biztonságban magukat. A projektet egyébként a Széchenyi-terv keretében finanszírozzák, és e célra mintegy hetvenmillió forintot helyeztek kilátásba. Az összefoglaló tanulmány várhatóan a nyár elejére készül el, bizonyos következtetések azonban máris levonhatók, így látható, hogy a megkérdezettek többsége elégedetlen a közbiztonság jelenlegi helyzetével, az uniós csatlakozástól azonban kedvező változást remél. Irk hangsúlyozta: ezen a területen nyoma sincs a sokat emlegetett euroszkepticizmusnak. Úgy tűnik, a többség a hatóságok tevékenységéről sincs igazán jó véleménnyel, de a rendőrség megítélése a legkevésbé kedvezőtlen. Mégis csupán néhány százalékra tehető azok aránya, akik a közbiztonság állapota miatt kifejezetten félnek, és a válaszolók saját közvetlen környezetüket többnyire biztonságosabbnak tartják, míg általában településük vagy az ország helyzetét - amelyről nemigen vannak közvetlen ismereteik - rosszabbnak vélik.

A kutatás elsősorban a vagyon elleni és az erőszakos bűncselekmények alakulásáról ad képet, ám csak bizonyos korlátokkal: az emberek névtelenül sem beszélnek szívesen a családon belüli erőszakról, illetve a szexuális bűncselekményekről - hangsúlyozta Irk Ferenc. A válaszolók eltérően ítélik meg a bűncselekmény fogalmát is, mert amíg egyesek a legkisebb kárt okozó zseblopásról is számot adnak, mások ennél súlyosabb eseteket sem tartanak fontosnak megemlíteni. Különben jól érzékelhető, hogy vannak tipikus sértettek, akik a közvélemény-kutatással vizsgált öt évben többször is bűncselekmény áldozatává váltak, míg a megkérdezettek zöme sosem került ilyen helyzetbe. Mégis általános tapasztalat, hogy az emberek legfeljebb biztonsági zárakkal és rácsokkal védekeznek, riasztóberendezést már kevesen szereltetnek fel. Arra pedig, hogy személyes biztonsága érdekében önvédelmi tanfolyamon vegyen részt, szinte senki nem gondol, miközben ez a nyugati államokban egyre népszerűbb megelőző "intézkedés".

Irk Ferenc elmondta: a közelmúltban kormányhatározat született, hogy rendszeresen - legfeljebb kétévente - hasonló közvélemény-kutatást kell folytatni, ez ugyanis használhatóbb információkat ad a közbiztonsági helyzet megítéléséhez, mint a bűnügyi helyzet jellemzésére eddig használt egységes rendőrségi-ügyészségi statisztika. Számos nyugati államban egyébként már hosszú ideje végeznek hasonló vizsgálatokat, miközben néhol nem is használnak hasonló statisztikát.