"A Tilos Rádió és a médiatörvény"

Debreczeni József politológus a médiajog oldaláról közelítette a botrányt. A Tilos Rádió ügyében rendkívül kemény ítélet született - szögezte le. A harmincnapos büntetés kiszabása irreálisan magas, és az ORTT írásbeli figyelmeztetése is gyakorlatilag működésképtelenné tette a Tilost, hiszen a következő normasértés alkalmával a rádiót megszüntethetik. Az ORTT határozata óta a Tilos Rádiót kétszer is a panaszbizottság elé citálták. Minden várakozással ellentétesen azonban mindkét ügyet elsimították. Úgy tűnik, alapvetően változott meg a Tilos körüli politikai helyzet 2003 karácsonya után. Valószínűleg a január elején megrendezett tüntetésen történt zászlóégetés intette mérsékletre a jobboldalt.
Részletek

"A Tilos-ügy mint a politikai marketing eszköze"

"Egy közösségi rádió keresztényellenes kijelentést tett - és az összes párt ráugrott. Miért lett botrány Barangó karácsonyi kijelentéséből?" - kérdezte Sükösd Mikós szociológus, aki a politikai hisztéria mögött egyértelműen tudatos politikai marketing-erőfeszítéseket lát. Különösen fontos a radikális Jobbik párt szerepe. A Jobbik tevékenysége nélkül Barangó mondata nyomtalanul eltűnt volna az éterben. A nagy jobboldali pártok ezután már nem engedhették meg maguknak, hogy átengedjék ezt a témát a kis versenytársnak.
Részletek

"A Tilos-ügy sajtóvisszhangjának médiaetikája"

Zsolt Péter szociológus szerint a Tilos Rádióban elhangzott mondat a magyar társadalom egészében ugyan nem okozott morális pánikot, azért nagyon is "átható ügy volt". Nem minden ügy képes véleményalkotási kényszert létrehozni. Ha van ilyen kényszer, akkor átható ügyről beszélhetünk. Márpedig Barangó mondata az embereket a pártok közreműködése nélkül is véleményalkotásra késztette.

Zsolt Péter a botrány sajtójának áttekintése alapján úgy látja, hogy a jobb- és baloldali napilapok egyaránt torzítva tálalták a témát. A nagy médianyilvánosság ellenére nem volt a magyar társadalom képes arra, hogy az ügyet megeméssze, tanulságait levonja. Négy témát sorolt fel, amelyek Barangó kijelentésével kapcsolatban foglalkoztatták az embereket, de a média elhanyagolta megtárgyalásukat.
Részletek

"Mondja meg, de vállalja a következményeket"

A vitavezető, Csizmadia Ervin politológus arra várt választ az előadóktól, hogy mennyiben tekinthető a Tilos-ügy a gyűlöletbeszéd-törvény precedensének.

Sükösd Miklós úgy vélte, hogy ez mindenképpen előremutató ügy volt, amennyiben egy demokráciában fontos, hogy időről időre alkotmányos kérdések kerüljenek a középpontba. Nem ért egyet a szóbeli normasértések jogi szankcióival, például egy újságíró börtönbüntetéssel fenyegetésével vagy egy rádió műsorszolgáltatási szerződésének felmondásával, de azzal sem ért egyet, hogy egy ilyen rádiót közpénzből támogassanak.

Debreczeni József szintén úgy vélte, hogy nem helyes a szólásszabadság törvényi korlátozása, így a benyújtott gyűlöletbeszéd-törvény sem, még akkor sem, ha a közlés, mint Barangó esetében, átlépi a véleményszabadság határait.

Zsolt Péter szerint viszont Barangó mondata nem a véleményszabadság határait hágta át. "Ha komolyan gondolja, amit mondott, mondja ki, de vállalja érte a következményeket" - fogalmazott a szociológus. Ebben az esetben tehát csak etikai vétségről lehet szó, ami indokolhatja akár a Tilosnak biztosított frekvencia más alternatív rádiónak való átadását is. Szerinte kevesebb kereskedelmi rádióra lenne szükség, több egymással versenyző alternatív rádióra. Ha többen versenyeznének a lehetőségért, a súlyos hibát elkövető szerkesztőség szankcionálása nem valaminek a "megfojtása" lenne.

A vitavezető úgy látta: a Tilos-botrány ismét igazolta, hogy a magyar közvélemény tűrésküszöbe rendkívül alacsony. Ilyen keménységű kijelentések a nyugati társadalmakban gyakran elhangzanak következmények nélkül.

Sükösd Miklós szerint a normák kialakulásának tanúi vagyunk. A Tilos-botrány egy tanulási folyamat része. Ha ezen a vitán túljut a közélet, nem lesz többé szükség ezeknek a kérdéseknek a tisztázására.

Zsolt Péter elképzelhetőnek tartotta, hogy nem a magyar társadalom tűrésküszöbe alacsony, hiszen a botrányt élező sajtó erőfeszítései ellenére is nagyon kevesen mentek el a meghirdetett tüntetésre. A politizáló közvélemény valóságérzékelésével van inkább baj. Úgy látja, hogy a magyar média még hisztériakeltőbb stílusú, mint a politikai elit.

Debreczeni József annyit tett hozzá, hogy a kétségtelenül létező "holokauszt-alapú" túlzott ingerlékenységhez hasonlóan a Tilos-ügyre adott jobboldali reakció is túlreagálás volt. A zsidóság félelmei azonban a közelmúltbeli történelmet figyelembe véve őszinték, míg a keresztényüldözéssel kapcsolatos félelmek nem azok.

A három előadó egyetértett abban, hogy közpénzből nem szükséges támogatni egy Tilos típusú rádiót, valamint abban is, hogy a Tilos színvonala csökkent a generációváltás óta, és abban is, hogy az elhangzottakért a rádió a felelős.