Az M5-ös autópálya-szerződés aláírásának napján, tegnap máris megkezdődött a vita a T. Házban a Fidesz javaslata alapján arról: parlamenti vizsgálóbizottság felállítására van-e szükség az autópálya megvásárlásával kapcsolatos kormánydöntés és a szerződés kivizsgálására. A Fidesz képviselői szerint a vizsgálóbizottságra azért van szükség, mert a kormány a legdrágább megoldást, s egyúttal a legrosszabb ajánlatot választotta, hiszen az állam egy mindössze 40 százalékos tulajdonrészhez jut hozzá 21 milliárd forintért, majd rendelkezésre állási díjként további 53 milliárd forintot kell kifizetni 2006-ig.
Vizsgálni akarják az M5-szerződést
A Fidesz számításai szerint a tranzakció a következő 24 év kötelezettségét is beszámítva, összességében 670 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek. Fónagy János, az Orbán-kormány volt közlekedési minisztere a parlamenti vitában hangoztatta: "ilyen mellényúlás nem is lehet talán véletlen". Még a parlamenti vita előtt Szijjártó Péter, a Fidesz képviselője az Országház 1-es kapuja előtt tartott sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy ismételten arra kéri Keller László közpénzügyi államtitkárt, indítson vizsgálatot az M5-ös, Európa legdrágább autópályáját üzemeltető cég állami kivásárlásával kapcsolatban. Az ellenzéki politikus azt tette szóvá, hogy Medgyessy Péter kijelentésével szemben nem a Postabank eladásából származó 101 milliárd forintos forrást használták fel az M5-ös 40 százalékos tulajdonrészének a megszerzésére. Botránypolitizálásból jeles! - így reagált minderre az MSZP politikusa, Göndör István. A gazdasági tárca támogatja a vizsgálóbizottság felállítását, a szabad demokraták szerint ugyanis mindez majd eloszlatja az indokolatlan kételyeket. A kisebbik ellenzéki párt, az MDF szerint is szükség van a vizsgálóbizottságra. A testület felállítására akkor is csak hetek múlva kerül sor, ha azt az Országgyűlés megszavazza.
Azt viszont - a T. Házban uralkodó koalíciós-ellenzéki ádáz szembenállást ismerve - szokatlan módon mind a négy parlamenti párt támogatta, hogy az EU-csatlakozást követően a magyar állampolgárok egyszerű személyazonosító igazolvánnyal is utazhassanak az Európai Gazdasági Térség országaiba. A kormány előterjesztése szerint május 1-jétől a személyi igazolvány úti okmányként szolgálhat és 90 napi tartózkodásra jogosít minden uniós országban, de Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben is. Lamperth Mónika belügyminiszter felhívta a figyelmet, hogy a megkötött megállapodások szerint Horvátországba, Svájcba vagy Szlovéniába már eddig is lehetett utazni a kártya formájú igazolvánnyal.