Aki kóstolta a kuglert, aligha öt forintot fizetett érte, mert mindig a jómódúak nyalánksága volt. József Attila hasztalan sóvárgott, amikor leírta: "De szeretnék gazdag lenni / Egyszer libasültet enni, / Jó ruhában járni-kelni, / S öt forintért kuglert venni."

De mi is ez a kugler? Finom csokoládés bonbon. Aki ma a világhírű "Zserbóban" kér kuglert, talán nem is gondol rá, hogy felmenői, több mint száz évvel ezelőtt a Kuglerben vásároltak zserbót. De ki is ez a Kugler? Régi cukrászdinasztia sarja, mondhatnánk, ha a cukrász szót nem Széchenyi István használta volna először 1830-ban a Hitel című munkájában. Addig "tsemege-tsinálók" készítették a süteményeket. Ilyen volt Kugler Jakab is, aki 1788-ban nyitott üzletet Sopronban. Fia, Antal Pesten, a József körút 12. szám alatt rendezte be cukrászdáját 1847-ben. Az ő fia, a külföldön tanult Kugler Henrik (1830-1904) 1849-ben lép apja örökébe. 1858-ban már a József nádor téren találjuk a fiatal mestert.

A Gerbeaud helyén vámház állott 1780-tól 1859-ig. Akkor lebontják, hogy felépülhessen a kereskedelmi bank. A Hild József tervezte épület földszintjén működött Privorszky kávéháza, ahol a Deák-párt képviselői találkoztak. Privorszky 1870-ben a Duna-partra költözik, kávéházát Kugler veszi át. Süteményei a világszínvonalat képviselik, visszatérő vendégei között találjuk a kor hírességeit Erzsébet királynétól a már említett Deákon át Liszt Ferencig. Sisi, aki ügyelt karcsúságára, nem vetette meg az édességeket. Kedvence a virágszirmokból készült ibolyafagylalt és a bécsi apácafánk után a Kugler kreálta bonbonkészítmény lett.

Henrik mester ismertette meg a pestiekkel a mignont. A Kugler-tortákat és mignonokat itt csomagolták először papírtálcára. Kugler nemcsak a róla elnevezett, azaz kuglerré magyarosodott mignont ismerte meg Párizsban, hanem későbbi üzlettársát, a genfi Gerbeaud Emil cukrászt és csokoládégyárost is, 1882-ben. Kuglernek nem volt utóda, akinek átadhatta volna cukrászdája vezetését. Gerbeaud-t hívta Pestre, aki jött, látott és győzött: 1884-től már ő lett a többségi tulajdonos. A mai Vörösmarty tér 5-7. számú épületben működő cukrászda új neve: Kugler utóda Gerbeaud. Az utód francia szellemet és párizsi hangulatot varázsolt pompás üzletébe. Szigorúan ügyelt készítményei minőségére, tetszetősségére. Megesett, hogy saját kezűleg roncsolta szét a mignonokat, ha nem volt elégedett a színárnyalatukkal.

Kugler halála után néhány évvel, 1910-ben Darilek Henrik cseh belsőépítész és iparművész alakítja át a cukrászdát olyanná, amilyennek ma is ismerjük. A névadó halála (1919) után Gerbeaud Emil özvegye, Ramseyer Eszter vezeti tovább a céget 1940-ig. Utána az öt lány irányítja a patinás intézményt az államosításig. Ahogy mondani szokás: a többit tudjuk. Azt kivéve talán, hogy 1984-ben Gerbeaud Emil legkisebb lánya, a Brazíliában élő Ilona engedélyezte, hogy a cukrászda újból az apja nevét viselje. 1995 óta német tulajdonosa van a háznak, de a Gerbaud-szelet is szerepel a kínálatban.