Valóban, az oldal bezáratása után a másolatok alig néhány nappal megjelentek a tükrök egyes külföldi weblapokon, erről e-mail láncban értesítettek boldog-boldogtalant a nyilvánvalóan jó szándékú tükrözők. Hogy hány embernek jutott eszébe, hogy a teljes weblapot, adatbázisostul, akár rá is másolhatja az internetről a merevlemezére, s azután megoszthatja egy p2p (civil felhasználótól civil felhasználóhoz) filemegosztó hálózatban, nem tudom. Nekem eszembe jutott.

Ugyanebben az időben egy kedves munkatársam felhívta a figyelmemet arra, milyen groteszk is, hogy a Lányok, házak, vendégek című, hasonlóan "fogyasztóvédelmi profilú", anonim fogyasztók által szolgáltatott információkból és beszámolókból épülő, konkrét összegeket és esetleírásokat tartalmazó oldal zavartalanul működik tovább. Igaz, a Lányok, házak, vendégek prostituáltakkal, nem pedig nőgyógyászokkal kapcsolatos személyes tapasztalatokról számol be.

A Hálapénz.hu oldallal kapcsolatos viták elsősorban a hálapénz jelenségére terelődtek át, és a vita a továbbiakban nem általában a személyiségi jogokról, hanem a magyar egészségügy abszurditásairól és igazságtalanságairól szólt - teljes joggal. Az első reakciók között azonban akadt egy más jellegű is: egy szegedi újságírónő azért ítélte el a hálapénz-lapot, mert tudatlan internetezők anonim mocskolódásainak ad teret.

A szóban forgó újságírónő aligha olvasta végig a kismamák beszámolóit: akár előre, akár utólag, akár egyáltalán nem kért vagy fogadott el az orvos pénzt a szüléskor, a legtöbb beszámoló meleg hangnemben emlékezett meg a szülészről, és a személyes megjegyzések inkább az orvos karakterének leírását (beszédes, kedves, tárgyszerű, megnyugtató, alapos stb.) szolgálták, hogy a várandós kismamák valami képet kapjanak róla. Mégis valami fontosra tapintott rá.

Mit csinált a halapenz.hu? Olyan információkat tett megoszthatóvá, amelyre óriási szükségük van az érintett kismamáknak (emlékszem még, hogyan srófolták egyre feljebb az árakat a szülőszobában az egymásra licitáló rémült kismamák, amikor én szültem): egy hivatalosan és a hivatásos médiában nem kezelhető információs keresletet elégített ki. Ezzel hozzájárult a megfelelő piaci tájékozódás természetes igényéhez (és nem mellesleg, a tájékozottsághoz való alkotmányos jogunkhoz).

Ha felsorakoztatnánk az ilyen típusú információkat - amelyek nyilvánosan nem elérhetők, de minden érintettnek szüksége van rájuk, és könnyen megoszthatók az interneten keresztül - az egész magyar társadalom elénk tárulna, a visszája felől. Mennyi a vesztegetési pénz itt vagy ott? Milyen rejtett érdekek és kapcsolatrendszerek húzódnak meg egyes termékek vagy üzleti ajánlatok mögött? Hogyan mozgatják egymást politikusok és üzletemberek? Hol kinek mennyi a fizetése, a végkielégítése, a szabadsága? Milyen technikákkal spórolnak a munkaadók, és hogyan védekeznek a munkavállalók?

A halapenz.hu egy forradalom előszele, hiszen ilyen típusú információbörzéket bármikor létre lehet hozni. Az anonim, vagy nem tökéletesen ellenőrizhető forrásból származó információ azonban hagyományos sajtó számára tabu: egy magára valamit is adó lap vagy műsor utánajár a forrásainak és ellenőrzi az információkat. Az információt ez rettenetesen megdrágítja: az ellenőrzött, szakmailag garantált, jogilag szabatos információ drága termék. Az internet, a mobiltelefon és pletykamagazinok korában az ellenőrzött információt egyre kevesebben akarják megfizetni.

Az információk új áramlata azonban, amely nem is próbál megfelelni a hagyományosan tiszteletre méltó újságírási normáknak, itt van, és nem fog eltűnni: hatalmas a kereslet rá.

Képzeljék csak el - régóta kacérkodom a gondolattal -, hogy egyre bővülő körben magyar szakemberek, értelmiségiek, politikusok, újságírók és gazdasági vezetők, gyártó cégek és kereskedőcégek alkalmazottjai egyszer csak leírják egy szövegfile-ba, amit nem mondhatnak el senkinek, bár polgárként és tisztességes emberként kötelességüknek éreznék, hogy elmondják. És aztán anonim módon kicserélik ezeket a file-okat. Lennének itt személyes érdektől szított vádak, lennének féligazságok, harmadkézből való pletykák - és lennének olyan információk, amelyek közelebb vinnének bennünket a valódi, érdemi tájékozottsághoz. Nem tudnánk elválasztani, mi micsoda, de a féligazságok özönébe rejtett igazságok is mélységes morális megrendülést és valóságos információs forradalmat indítanának el. Mert Magyarország a bizalmatlanság és az összekacsintások országa, ettől rossz benne élni. Egy hálapénz.hu jellegű oldal - és minden hasonló kezdeményezés, legyen akár a saját számítógépen megosztott file-ként, p2p alkalmazásokon át terjedő vallomás vagy fogyasztóvédelmi fórum - a kimondható örömét hozná el.

Ha megtanultunk együtt élni a reklámmal - amelyet senki nem tekint megbízható információnak, de ennek ellenére vonatkoznak rá szabályok, és meg is van a maga haszna -, akkor meg kell tanulnunk együtt élni az internet félhomályos információival is. Meg kell tanulnunk jól használni őket, kiemelni a legkiválóbb kezdeményezéseket, kitalálni a hitelesítés és az önszabályozás technikáit, és akár azt a jogi keretet is, amely erre a spontán folyamatra illik.

A rendszerváltás előtt több ízben is jártam olyan nyugat-európai értelmiségi társaságban, ahol minden "szamizdat" termékre keserű vigyorral feleltek. Ó, ti szerencsések! A politikai cenzúrában lehet szamizdatozni. De a gazdasági cenzúra, a gazdasági és politikai érdekek következtében elfojtott vagy eltűnő információ nem tud felbukkanni sehol.

Megkaptuk a rendszerváltással a kimondhatóság örömét, és aztán el is vesztettük rögtön, mert megértettük, milyen a kapitalizmus és a pártok világa. De lassan Magyarországon is felbukkan az új szamizdat, az interneten. Az információ és a tudás hitelesítése alapvetően a hivatásos, szabadminőségi sajtó és a jogot képviselő állami szervek feladata. Noha a bulvárlapok jelenleg tarolnak a piacon az álinformációk árusításával, egyszer talán ezek a teljesen értéktelen információk visszakerülnek az internet pletykaközegébe, s ugyanúgy ingyen terjednek majd, mint a hitelesítetlen hasznos információk. Legalábbis ez az én utópiám, amelynek megvalósításán máris dolgozik sok százezer munkavállaló a munkahelyi vicc-és hoax- és pikáns-levelezőlistákon. Akkor valóban bekövetkezik az az információs forradalom, amelyről évtizedek óta beszélünk. Addig viszont, míg egy halapenz.hu oldal letiltható, marad a régi világ: az információs elfojtás és mellébeszélés.