Az Ítélőtábla döntése szerint az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) jogszerűen döntött, és feladatkörében eljárva hozta meg tavaly januári határozatát. A köldökzsinórvérből nyert őssejtek gyógyírt jelenthetnek számos betegségre. Azok a szülők, akik óvatosságból kívánták születendő gyermekük őssejtjeit tárolni, egy magánvállalkozás a Sejtbank Kft. szolgáltatásait vehették igénybe. A cég a vér külföldre juttatását szervezte; és tavaly márciusig több száz megbízást kapott. A kft. azonban az ETT tavaly januári állásfoglalása nyomán akkor átmenetileg felfüggesztette ténykedését. Az ETT ugyanis úgy ítélte meg: az őssejtek levétele, gyűjtése és tárolása emberen végzett kutatásnak minősül, s így engedélyköteles tevékenység. Az őssejtügy viták kereszttüzébe került. A korábbi híradások szerint az állásfoglalás után csak elvétve akadt olyan kórház, amelynek orvosai vállalkoztak a köldökzsinórvér levételére. A kft. és több magánszemély végül pert indított az egészségügyi tárca és az ETT ellen.

A Fővárosi Bíróság első fokon elutasította a felperesek keresetét. A nem jogerős döntés szerint nem a bíróság feladata, hogy felülvizsgáljon egy tudományos véleményt. A jelen perben csak azt vizsgálhatta, hogy az ETT jogellenesen járt-e el vagy sem. A bíróság szerint a tanácsnak jogában állt véleményt formálni, s az a felperesekre nézve nem tartalmaz sem kötelezést, sem tiltást. Az sem állapítható meg, hogy sérült-e az önrendelkezési jog a tudományos vélemény meghozatalával kapcsolatban. A bíróság tehát nem abban döntött, hogy szabad-e köldökzsinórvérből őssejteket nyerni, hanem arról, hogy az ETT-nek jogában állt a többek által vitatott véleményét meghoznia. A bíróság így sem a személyiségi jogi, sem a kártérítési igény jogosságát nem tartotta megalapozottnak. Az elsőfokú ítélet kihirdetése után a kft. vezetője közölte, hogy a cég folytatja tevékenységét. Az egészségügyi tárca időközben rendeletet hozott az őssejtlevétel szabályozására, így az ebben foglalt feltételeket teljesítő intézményekben alkalmazható ez az eljárás.

A nem jogerős döntés ellen a felperesek fellebbeztek, azonban a Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A jogerős döntés szóbeli indoklásakor elhangzott: az ETT tudományos álláspontját fejtette ki, és állásfoglalásának nincs kötelező ereje senkire nézve sem, nem fogalmaz meg kötelező érvényű előírást. Továbbá az ETT-nek nem róható fel, hogy állásfoglalásának milyen hatása volt orvos szakmai körökben. Az ítélőtábla hangsúlyozta, hogy tudományos kérdésekben kizárólag a kutatók hivatottak dönteni, a bíróság nem.